Egy rakat pénzt hagynak a vállalatok az állam zsebében, pedig járna nekik

A jogszabályok - a társasági adóról szóló törvény mellett a 210/2014 számú Kormányrendelet - három különböző kutatás-fejlesztéshez, illetve innovációhoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételét teszik lehetővé. A társasági adóban lehetőség van az adóalap csökkentésére, illetve külön kedvezményként a beruházás költségeinek csökkentésére. Emellett 3 millió euró feletti beruházás esetén a projekt értékének legfeljebb 25 százalékát kitevő pénzbeli támogatást is igénybe lehet venni - írja közleményében a Via Credit pályázati tanácsadó vállalat.

Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója szerint sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy nem is tud róla, s azt termékfejlesztésnek hívja. Ha ezt a fejlesztést strukturáltan végezné, cserébe kedvezményeket, támogatásokat kaphatna. A támogatások alapvetően azért járnak, mert a vállalkozások üzleti kockázatot vállalnak a kutatás-fejlesztés során, s a támogatás ezért a kockázatvállalásért jár. Akkor is, ha az innováció nem jön be, nem lesz új termék vagy új gyártási technológia.

Már néhány százmillió forint összegű projekteknél is célszerű igénybe venni az adókedvezményeket. Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz. 

- tette hozzá Papadimitropulosz Alex.

Miről is van szó?

A társasági adóról szóló törvény szerinti adóalap csökkentő 7§ (1) t) bekezdése szerint az innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek levonhatók a társasági adóalapból.
Ugyanezen törvény adókedvezmény 22/B§ (1) e) pontja szerint a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre használható fel. Azaz a technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.

A vállalkozások K+F tevékenységével kapcsolatos beruházás valósulhat meg, azaz egy új termék, technológia piacra vitele vagy a kapacitás fejlesztése. Az adókedvezmények terén jó lehetőség lehet, ha a fejlesztést közösen dolgozza ki a cég egyetemmel, kutatóhellyel. Az egyetemi és akadémiai költségek is elszámolhatók a fejlesztés során. 

A 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról 9§ (1a) bekezdés szerint a K+F-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatást bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani. Nincs megkötés a projekt helyszínét illetően. Abban az esetben javasoljuk erre a kedvezményre a támogatást elszámolni, ha éppen nincs elérhető pályázati forrás.

Kik vehetik igénybe?

Nincs megkötés a támogatás igénybe vevő körére a jogszabályban. De mivel ez a támogatás adókedvezmény, annak a vállalkozásnak éri meg mérettől függetlenül, amelyiknek magas az adózás előtti eredménye. Ez nagyságrendileg minimum 100-200 millió forintot jelent. Ha ennél kevesebb lenne az adózás előtti eredmény, a ráfordított extra munka nem minden esetben térül meg az adókedvezményen keresztül.

A beruházás-ösztönzési rendelet kizárólag a nagyvállalatokat támogatja, itt azonban nem releváns az adózás előtti eredmény. A jogosultsági kritériumoknál nem vizsgálnak sok mindent a nagyvállalati státusz igazolásán túl. A maximum 25 százalékos támogatást főleg egyéb szakmai szempontok adják meg.

Milyen feltételekkel vehető igénybe?

A TAO 7§ (1) t) esetében nincs sem területi, sem a vállalkozás méretére vonatkozó megkötés. A rendelkezésre álló adózás előtti eredményből vonható le a K+F közvetlen fejlesztési költsége.

A TAO 22/B§ szerinti adókedvezménynél a K+F-fel kapcsolatos beruházás számolható el, aminek értéke meg kell haladja a 100 millió forintot. A kedvezmény első sorban Pest megyén kívül vehet igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen. A támogatást adókedvezmény formájában lehet igényelni, ami nagyvállalatok esetén a beruházási összeg 50 százaléka, egyéb vállalkozásoknál 70 százaléka lehet. A kedvezményt 12 év alatt lehet "lelakni" az adóból.

A beruházás ösztönzési törvényen belüli K+F fejlesztésekre nincs területi megkötés, csak a nagyvállalati előírás. Beruházásra támogatást nem lehet kérni, de a főbb fejlesztési költségekre igen. A támogatás kiajánlásánál számos egyéb szempontot is vizsgálnak, mint: i) iparági szegmens ii) gazdasági hatás iii) együttműködés belföldi-külföldi intézményekkel. Azok a kedvezményezettek számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyeknek fejlesztési eredménye, hatása iparágilag és nemzetgazdaságilag is magas potenciállal rendelkezik.