Úgy húznak le a neten, hogy észre sem veszed: titokban térképezték fel a magyar vásárlókat

A digitális világ mára elképzelhetetlen reklámok nélkül: minden egyes kattintás mögött adatvezérelt döntések, algoritmusok és komoly hirdetési költségvetések húzódnak meg. Az online reklámipar elmúlt három évtizede példátlan átalakuláson ment keresztül. A CHART by Pénzcentrum legújabb epizódja ezt a folyamatot veszi górcső alá, bemutatva, hogyan vált a kezdeti próbálkozásokból egy több milliárd eurós iparág, és mely országok költik ma a legtöbbet digitális hirdetésekre.

A ’90-es években a világhálót még statikus, színes bannerek uralták, amelyek elsősorban figyelemfelkeltésre szolgáltak. Az online térben való megjelenés önmagában újdonságnak számított, és kezdetben a mennyiség dominált a minőség felett. Azóta azonban a hangsúly áttevődött a precíz célzásra: ma már a hirdetések személyre szabása kulcsfontosságú. Böngészési előzmények, keresési kifejezések, tartózkodási hely és vásárlási szokások alapján épülnek fel azok az algoritmusok, amelyek meghatározzák, ki milyen reklámokat lát. Ennek következményeként egy déli keresés tárgya estére már reklámként jelenhet meg a közösségi médiában.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: valóban vásárlásra ösztönöznek-e ezek a hirdetések? A CHART adásában erre is választ kaphatunk, miközben betekintést nyerünk abba, hogyan reagálnak a fogyasztók a különböző online kampányokra. Az adatok azt mutatják, hogy bár a reklámok hatása nem mindig azonnali, hosszú távon jelentős befolyással bírnak a fogyasztói döntésekre – különösen, ha jól célzott, vizuálisan vonzó és releváns tartalomról van szó.

Nem minden ország viszonyul azonban egyformán a digitális reklámozáshoz. A CHART által elemzett európai adatok szerint például Málta vezeti az online hirdetési költések rangsorát, míg Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Az uniós átlag szerint a vállalkozások 32,6%-a fordított pénzt fizetett internetes hirdetésekre a tavalyi évben. Ezzel szemben Románia, Lengyelország és Portugália adatai jóval ez alatt maradnak, ami részben az adott országok gazdasági kapacitásával, részben pedig a digitális érettség szintjével magyarázható. A hazai vállalatok számára tehát nemcsak a reklámra fordított összeg, hanem a digitális jelenlét tudatos fejlesztése is kulcsfontosságú tényező lehet a versenyképesség szempontjából.

Hidden ad: észre sem veszed, mégis lehúznak

Pár éve az NMHH hívta fel a figyelmet arra, hogy az internetes hirdetések közel 20%-a úgynevezett álcázott reklám (hidden ad), amelyeknél akár a hirdető kiléte, célja homályos, vagy akár megtévesztésre alkalmas. 2022 első felében csaknem 5,05 millió számítógéphasználó találkozott ilyen hirdetésekkel, és közülük 4,83 millióan olyan álcázott reklámokkal is szembesültek, amelyek valószínűleg veszélyes vagy vírusos oldalakra vezetnek. Különösen gyakoriak ezek a Facebookon, ahol milliós eléréssel, extrém figyelemfelkeltő technikákkal (például sokkoló képek, hangzatos ígéretek) célozzák meg a felhasználókat — alapvetően az idősebb korosztályt, akik kevesebb digitális kritikai szűrővel rendelkeznek.

Sokszínű adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.