Vállalkozók tízezrei kaptak ilyen kellemetlen levelet a NAV-tól: rengeteg pénzmosás elleni eljárás indulhat, erre kell készülni

Több tízezer magyar vállalkozás - jórészt könyvelőirodák, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók - kaptak kézhez egy rendkívül összetett, 101 kérdésből álló, NAV PEI 25 PFO elnevezésű megfelelési kérdéssort az adóhivataltól. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, pénzmosás elleni eljárások szakértője szerint mindez egy új korszak kezdete, amelyben a pénzmosás elleni küzdelem a mindennapi üzletmenet részévé válik - írja a lap. A szakértő szerint az érintett vállalkozók szempontjából sem egyszerű adminisztrációról van szó: ezen múlik, hogy egy cég rákerül-e a hatóság célkeresztjére, mint magas kockázatú besorolású szolgáltató.

A adatvédelmi szakjogász szerint a háttérben komoly nemzetközi folyamatok állnak. A pénzmosás elleni eljárások szakértője szerint a globális felügyeleti szervek folyamatosan pontozzák az országokat aszerint, mennyire lépnek fel szigorúan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. A NAV-nak most bizonyítania kell, hogy a hazai szolgáltatók kontroll alatt tartják a kockázatokat: ha ez nem sikerülne és Magyarország besorolása romlik, az minden állampolgárra hatással lesz. A szakértő példaként a jelenleg tízperc átfutású nemzetközi utalások lassulását említette, mint lehetséges hatás a fokozott ellenőrzések miatt.

Az eljárás nemcsak a cégeket, hanem a magánszemélyeket is érintheti a lap szerint, például ha egy ingatlanért nagy összeget fizetne ki készpénzben, aminek nincs meg a forrása, honnan származik. A cégeknek bejelentési kötelezettsége lesz, és nem éri meg szemet hunyni a gyanús ügyletek felett. A bírságok ugyanis a GDPR eljárásokhoz hasonlóan drasztikusak: a cégek, amelyek elbuknak az ellenőrzésen akár több millió forintos vagy az árbevételük jelentős százalékát elérő bírságra is számíthatnak - írja a lap.

Kikre terjed ki a pénzmosás elleni törvény?

A 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, vagy röviden Pmt. célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Így a köznyelvben pénzmosás elleni törvény néven emlegetett jogszabály kötelezettségeket ró bizonyos tevékenységeket végző szolgáltatókra, akik kiszűrhetik a velük kapcsolatba kerülő cégek, magánszemélyek gyanús tevékenységeit.

A törvény hatálya kiterjed többek között a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

• hitelintézetre;
• pénzügyi szolgáltatóra;
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
• nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
• könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
• könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
• ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára, kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
• székhelyszolgáltatóra.

Az érintettek teljes listája az esetleges eltérésekkel a törvényben olvasható. A jogszabály kötelez az ügyfél-átvilágításra, kockázatértékelésre, valamint bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget határoz meg. Továbbá a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

Mit takar a pénzmosás elleni eljárás?

A NAV a kötelezett vállalkozásokat időről időre ellenőrzi, és többnyire egy "Pénzmosás elleni eljárás" tárgyú levélben szólítja fel a különféle feladatok elvégzésére. Lehetséges ilyenkor egyszerűsített ellenőrzés, átfogóbb elektronikus ellenőrzés vagy akár helyszíni ellenőrzés is.

A pénzmosás elleni eljárások része a nemrég kiküldött 101 kérdéses kérdőív is, melyet 2026. február végéig kell kitölteniük a cégeknek (bár hivatalosan az adatszolgáltatás kérése nem minősül felügyeleti ellenőrzésnek). A NAV azt írja ennek kapcsán, hogy a kockázatfelmérő kérdőívben kért adatszolgáltatás elmaradása befolyásolja a megkeresett szolgáltató kockázati szintjét, amely meghatározó a felügyeleti ellenőrzésre történő kiválasztás során. Tehát az adatszolgáltatási kötelezettségnek érdemes eleget tenni, méghozzá nagy körültekintéssel: a szolgáltatott adatok akár további ellenőrzésekhez is vezethetnek.

Akár szakértő segítségét is érdemes lehet igénybe venni a kitöltéshez. Főként, mivel a NAV közlése alapján a kérdőív kitöltésével kapcsolatos megkeresésekre – sem telefonon, sem elektronikus úton (e-Papíron, emailben), sem papíralapon – nem áll módjában a hivatalnak válaszolni. "A kérdőív kitöltéséhez nyújtott bármilyen segítség a felmérés eredményét torzíthatná, ezért kérjük, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda telefonos/e-Papíros/e-mailes megkeresését e tárgykörben mellőzzék" - írták.

25PFO ONYA kérdőív tájékoztató

A NAV tájékoztatása szerint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (NAV PEI) a Pmt. 28. § (2) bekezdés alapján köteles feltárni a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján fennálló pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat.

A PEI a felügyelete alá tartozó tevékenységeket végző szolgáltatói szektorok kockázatainak felmérése érdekében – megküldött kérdőív kitöltés formájában – adatszolgáltatást kér a megkeresett Szolgáltatóktól. Fontos, hogy az ONYA felületen kitölthető kérdőívet minden szolgáltató a jelenlegi legjobb tudása szerint, őszintén, a rendelkezésére álló információk alapján töltse ki, ugyanis a kérdőív kiküldésének és a válaszok elemzésének fő célja a szolgáltatók tudatossági szintjének felmérése.

Ezen felül az adatszolgáltatás a szolgáltatói szektorok strukturális és működési sajátosságainak feltérképezésére is szolgál (például: milyen kritériumokat vesz figyelembe a Szolgáltató az ügyfelek kockázati kategóriába sorolása során, ügyfelek száma, stb.). Ezért kérik, hogy a kérdésekre válaszul a későbbi esetleges ellenőrzések során is hitelesen igazolható adatokat adjanak meg.

Ahogy azt már írtuk: a felmérés tárgyilagosságának és hitelességének megőrzése érdekében a hivatal nem ad segítséget a kitöltéshez. A kérdőív kitöltéséhez mindössze egy Gyakran Ismételt Kérdések tájékoztatót tettek közzé, mely innen tölthető le. Általános, a nyomtatvány beküldésével kapcsolatos technikai tájékoztatásért a NAV Infóvonalát lehet keresni hétfőtől csütörtökig 8:30-16:00, pénteken 8:30-13:30 között: Magyarországról a 1819, külföldről a +36 (1) 461-1819 számon.

A pénzmosás elleni szabályzatot sem árt frissíteni

Fontos részét képezi a NAV pénzmosással kapcsolatos ellenőrzéseinek a pénzmosás elleni szabályzat megléte, és folyamatos frissítése is. Az érintett vállalkozásoknak rendelkezniük kell ilyen szabályzattal, illetve követniük az esetleges változásokat. A szabályzattal szemben támasztott követelmények év közben és akár többször is változhatnak, az érintett cégek pedig kötelesek frissíteni a változtatások alapján saját szabályzatukat. 

Mit csinál a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, a NAV PEI?

A NAV tájékoztatása szerint a nemzetközi standardok alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az úgynevezett „pénzmosásgyanús” bejelentéseket fogadja és elemző-értékelő tevékenysége során vizsgálja. Az operatív elemzés eredményét, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében az illetékes szerveknek továbbítja. E központi egységet hívjuk pénzügyi információs egységnek, angolul „financial intellgence unit”-nak, rövidített nevén FIU-nak. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda látja el a pénzügyi információs egység feladatait.

A NAV PEI honlapján található tájékoztatás szerint pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszer célja a bűncselekményekből származó vagyoni elemek, pénzeszközök „tisztára mosásának” megelőzése és megakadályozása, valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és a terrorcselekményt elkövetők, a terrorista csoportok anyagi forrásainak felderítése. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézményrendszer különböző jogágaknak és szakterületeknek az elemeiből áll. Ezen intézményrendszer – többek között – magában foglalja:

a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európa Tanács és az Európai Unió (EU) által megalkotott nemzetközi és uniós szintű követelményrendszert, joganyagot;

• a nemzeti szintű jogszabályokat, egyéb szabályozókat;
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésért felelős hatóságok eljárásait, feladatait;
• a pénzügyi és nem-pénzügyi szolgáltatók tevékenységét;
• az e területen felmerülő bűnügyeket, hatósági ügyeket, operatív és stratégiai elemző-értékelő tevékenységet (különösen azon jelentősebb ügyeket, amelyek hatással lehetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos jogfejlődésre).

Az Európai Unió egy hosszú folyamat során újította meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézményrendszerét, melynek eredményeként megszületett egy új és átfogó jellegű, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem új normarendszerét meghatározó jogszabálycsomag (AML Package), melynek részét képezi:

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (AMLAR),
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (AMLR), illetve
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (AMLD6).

A reformok keretében, az Európai Unió pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézményrendszerének megerősítése jegyében került felállításra a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA – Authority for Anti-Money Laundering and Countering the Financing of Terrorism). 

Az AMLA jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv, székhelye Németországban, Frankfurt am Main városában található. Az AMLA célja, tevékenysége; a felépítése, igazgatási és irányítási struktúrája; a másod- és harmadszintű jogszabályok; és a munkaprogramok kapcsán bővebb információ a NAV honlapján érhető el.