Nem ciki, hanem sikk a használt cikk

A KSH adatai szerint 2006-ban a használtcikk-üzletek forgalma az addigi stagnálás után ugrásszerűen, 19,5 százalékkal nőtt. Az eddig publikált 2007-es adatokból az látszik, hogy a karácsonyi szezon előtti őszi hónapban jóformán az összes kereskedelmi ágazat teljesítménye lejtmenetben volt, kivéve a használt cikkekét, amelyek forgalma 17 százalékkal nőtt egy év alatt.

A használt cikkeket árusító üzletek piaci részesedése meglehetősen szerény - legalábbis, ami a legális, mérhető forgalmat illeti: 2006-ban 32 milliárd forint, 2007 októberéig pedig 37 milliárd folyt be ebből a tevékenységből, ami eltörpül a használtként is értékesített termékkategóriák - ruházat, bútor, elektronikai cikk és könyv - ezermilliárdot túllépő forgalmához képest. Piaci vélekedések szerint azonban az átlagos számlaadási fegyelmet és különösen a használt műszaki cikkek internetes kereskedelmének méretét alapul véve akár százmilliárd körüli használtcikk-forgalomra is lehet tippelni.

Bár a használtcikk-piacról a többségnek a turkálós ruhák jutnak az eszébe, piaci arányuk alacsonyabb a többi cikkéhez képest. Míg 2006-ban a legálisan árult ruhanemű forgalma 395 milliárd forint volt, ugyanabban az évben 4,3 milliárd forint értékben hoztak be használt ruhaneműt külföldről - elsősorban Hollandiából, kisebb részben Angliából és Németországból. A piaci szereplő szerint a turik forgalma valamelyest csökkent is.

Bár a legtöbb hazai turkáló továbbra is angol ruhaneműt kínál, a szigetországi felvásárlási árak és a hazai turkálós árak összehasonlítása láttán enyhén gyanús, hogy a bálás "angol használt ruhák" tetemes hányada Hollandiából származik. A KSH adatai szerint is kimagaslóan onnan importáljuk a legtöbb használt ruhát, 2,1 milliárd forint értékben.

A használtcikk-piac vaskosabb része a számítástechnikai és egyéb elektronikai termékek forgalma. Több belvárosi használtműszakicikk-kereskedő ugyanakkor azt mondja, hogy az áruhitelekkel taroló nagy kereskedelmi láncok és az internetes kereskedők mellett egyre kevesebb számukra a levegő.
Ezt látszanak alátámasztani a használtszámítógép-piacon hallottak is, ahol a legkelendőbb portékák a külföldről behozott 2-3 éves, márkás számítógépek.A használt számítástechnikai termékek vásárlói jellemzően vagy másodlagos gépnek veszik meg a használtat, vagy épp ellenkezőleg: kifejezetten profi gépet raknak össze a bontott alkatrészekből, egy hasonló kapacitású gép bolti árának a feléért. A hazai piac jelenleg nagy mennyiségben vesz fel nyugatról származó különféle márkás hardvereket, miután az ottani fogyasztók ezeket két-három évenként lecserélik.

Hasonló a helyzet a használt bútorok piacán. Nálunk főleg a Hollandiából és Németországból behozott, dió-, tölgy- vagy cseresznyefából készült bútorokra van kereslet. Az áru gyakran többcsillagos szállodákból kerül ki. (Ausztriából már ritkábban jut ide bútor, mivel ott erős a román felvásárlói konkurencia.) A kinti vásárlók sokszor négy-öt év után lecserélik a bútorokat, amelyek állaga még sokáig garantált. Míg a használt ruházati cikkek esetében a kereskedők gyakran említették, hogy odakint zsákbamacskát vesznek készpénzért, a használt műszaki cikkek, illetve a bútorok esetében a kereskedő majdhogynem biztosra megy.