Csökkenő infláció, gyenge forint

Az Európai Bizottság januári előrejelzése szerint 2009-ben az EU-ban a GDP közel 2%-os, ezen belül Németországban valamivel nagyobb, Magyarországon kisebb visszaesése valószínű. A GKI prognózisa pesszimistább, a magyar GDP 2,5%-os csökkenésével számol, de ezen belül - az Európai Bizottság véleményével megegyezően - 2009 végén már lassú javulást valószínűsít. Sokkal jelentősebb visszaesés várható a balti országokban, Írországban és Nagy-Britanniában. A 2008-ban 6%-nál is gyorsabban fejlődő Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a növekedés 4-6 százalékpontos lassulása várható.

Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A deficitcél teljesülését az IMF megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti. A kormány a vártnál mélyebb recesszió és a tervezettnél alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést várhatóan ellentételezni fogja, sőt emellett az államháztartáson (illetve az adórendszeren) belül átcsoportosításra is vállalkozik.

Az Európai Bizottság 2,8%-os magyar hiányt prognosztizált, ez lényegesen kisebb az EU 4,4%-os átlagánál, s a tizedik legkisebb deficit az EU-27-ben. Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg szerinti sorrendben idén várhatóan az európai középmezőnyben foglalunk helyet.

A versenyszektorban a bruttó bérek 4% körüli emelkedése, a költségvetésiben 1%-os csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek minimális csökkenését jelenti. A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása következtében érezhetően csökken. Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - 2009 elején gyorsan mérséklődik. Éves átlagban 2,3%-os, az év végén az alacsony bázis miatt kissé magasabb, 2,5% körüli áremelkedés várható. Az áfa esetleges emelése a szűk kereslet és erős verseny körülményei között csak kisebb részben jelenne meg az árakban.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra gyengült. Ezt alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázzák, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során ennek folytatódására lehet számítani.