Zombivárosok Magyarországon: még mindig nagy a veszély

A Symantec szerdán bemutatott internetbiztonsági tanulmánya szerint, bár a sebezhetőségek száma 20 százalékkal csökkent világszinten az előző évhez képest, a rosszindulatú támadások túlszárnyalták a legmerészebb becsléseket is: arányuk 81 százalékkal emelkedett 2011-ben.

A jelentés további trendekre is felhívja a figyelmet: a fejlett célzott támadások nem kímélik sem a nagy- sem a kisvállalatokat, az adatsértések száma folyamatosan növekszik, a támadók pedig továbbra is a mobil fenyegetésekre összpontosítanak.

A tanulmány szerint olyan városok váltak fertőzötté, ahol régóta jelen van az internetkapcsolat. Általában azoknak a felhasználóknak a gépei csatlakoznak rá a zombihálózatokra (bothálózatra), ahol a gépek nem rendelkeznek megfelelő vírusvédelemmel, illetve ahol nem végeznek rendszeres frissítéseket. Ezek a gépek fertőzési gócokká válnak, így könnyen megfertőzhetnek további gépeket. (A bot alattomban telepített kártékony szoftver (malware), amelytől távirányított automata, "zombi" lesz a megfertőzött személyi számítógép.)

Egy bothálózatra való csatlakozás komoly veszélyekkel jár: a kiberbűnözők ugyanis a zombivá vált gépeket használják fel illegális vagy káros tartalmak átvitelére, tárolására, és bizalmas adatokat lophatnak el. A botfertőzött gépek felelősek 80 százalékban a spamek elterjedéséért is. A Symantec több mint 5,5 milliárd rosszindulatú támadást blokkolt 2011-ben, ami 81 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ezenkívül az egyedi malware változatok száma 403 millióra emelkedett, a blokkolt webes támadások száma pedig 36 százalékkal nőtt naponta.

A célzott támadások száma folyamatosan növekszik: a napi 77-ről 82-re emelkedett 2011 végére. Ezek a támadások a közösségi manipulációs technikákra és egyénre szabott rosszindulatú programokra támaszkodnak, hogy hozzáférjenek érzékeny információkhoz. A támadások középpontjában korábban az állami szektor és a kormányzati szervek álltak, 2011-ben a célzott támadások azonban már sokkal változatosabbak.

Nő az adatsértések száma is: 2011-ben mintegy 1,1 millió személyazonosság-lopás történt adatsértés következményeként, s az ilyen típusú incidensekkel 187 millió személyazonosságot tulajdonítottak el. A személyazonosság-lopáshoz vezető adatsértések leggyakoribb oka a számítógép elvesztése vagy ellopása, vagy olyan eszközöké amelyeken adatokat tárolnak illetve továbbítanak, mint például okostelefonok, USB-kártyák vagy back-up eszközök. Ezek eltulajdonításából illetve elvesztéséből származó jogsértések 18,5 millió személyazonosság-lopáshoz vezettek.

A mobil sebezhetőségek száma 93 százalékkal nőtt 2011-ben, és emelkedett a Android operációs rendszereket célzó támadások aránya is.