Brüsszelt zavarja a magyar termékek eredetmegjelölése

Az EU-illetékesek szerint a termék minőségére utaló jelölések összhangban lehetnek az uniós alapelvekkel, az eredetmegjelölés viszont nem, illetve a magyar termék embléma használata alkalmas a piac befolyásolására. A Vidékfejlesztési Minisztérium levelében igyekezett eloszlatni a brüsszeli félelmeket − mondta a lapnak Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője. Kifejezetten fogyasztói eligazodást segítő rendszert dolgoztak ki − hangsúlyozta a főosztályvezető −, rendet téve a kaotikus élelmiszer-jelölési gyakorlatban. A jelölés önkéntes, senki számára sem kötelező, így próbáltak megfelelni az uniós elvárásoknak, ez alapján nem egészen érthető, miért kifogásolja a szabályt Brüsszel.

A minisztérium a magyar terméket, mint fogalmat kívánta erősíteni a rendelettel. A fogyasztók részéről erőteljes az igény az itthon gyártott termékek iránt, ezt Gyaraky szerint mind a gyártók, mind a kereskedők igyekeztek marketingcélokra használni; ebből eredt a káosz, ráadásul sokszor előfordult, hogy az eredetjelölés egy-egy terméknél köszönő viszonyban sem volt a valósággal.

A termékrendeletnél figyelembe kellett venni azt is, hogy a magyar feldolgozóipari termékek jelentős részét nem tudják csak itthon gyártani − vagy mert olyan alapanyagokra van hozzájuk szükség, amely nem terem meg ezen az égtájon, vagy mert a gazdasági szerkezet átalakulásával bizonyos szegmensek eltűntek (például a cukoripar). Ezért bontották meg a jelölést három részre: Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Előállítású Termék.