Átverés a magyar boltokban: mutatjuk a bűvésztrükköt

Több árajánlat közül kell dönteni

Ha két ajánlatot látunk magunk előtt két eltérő (de egymást helyettesítő) termékről, akkor valószínűleg az olcsóbbat fogjuk választani. Ha viszont a két terméket együtt tesszik elérhetővé, valamivel olcsóbban, mintha külön vásárolnánk meg őket, akkor a többségünknek a kombinált ajánlat lesz a legvonzóbb.

Nehezen elérhető terméket kínálnak

Sokkal vonzóbbnak tűnhet valamit megvásárolni, ha abból már csak kevés van, és ezt a boltok lépten-nyomon ki is használják. Ez egyébként egy svédasztalos étkezésnél is felmérhető: ha az emberek két ugyan olyan étel közül választhatnak, akkor abból a tálból szednek inkább, amelyikben kevesebb van. Persze ki ne találkozott volna már azzal a szlogennel, hogy: Már csak alig néhány maradt hátra...

Félünk, hogy elveszítünk valamit

Sokakban felmerül a kérdés: mégis hogyan érheti meg a cégeknek ingyenes kipróbálási időszakot adni az új felhasználóknak? Pedig sokat profitálnak ebből, aminek a magyarázata az, hogy az emberek sokkal nagyobb eséllyel vásárolnak, ha úgy érzik, hogy hátrányuk származik abból, ha nem vesznek meg valamit, mintha csak egyszerűen egy kedvező ajánlatot kapnak. Az ingyenes felhasználási időszak után pedig sokan attól tartanak, hogy elvesztik az eddig használt szolgáltatást, így inkább nem mondják le az előfizetést.

Szívességek

Ha valaki valami jót tesz velünk, akkor nagyobb az esélye, hogy viszonozzuk a szívességet. Emiatt az éttermek a számla mellé gyakran kisebb ajándékot adnak, ennek köszönhetően ugyanis az vendégek nagyobb borravalót adnak a pincéreknek. A felmérések szerint ráadásul a jatt több mint ötödével nagyobb, mint ha nem kedveskedik aprósággal az étterem.

Csordaszellem

Sokan hajlamosak arra, hogy azt a döntést hozzák meg, amit a többség, hiszen "ha jó volt a szomszédnak, akkor nekünk is jó lesz". Ezzel látszólag a döntés súlyát veszik le a saját vállukról, viszont egyúttal a boltok trükkjeinek is bedőlnek. A termékek kiválasztásán felül a legjobb példa erre a tévés sorozatokban hallható háttérnevetés, ettől úgy érezzük, hogy a műsor, amit nézünk vicces.

Ragaszkodás a dolgainkhoz

Az első benyomás a legfontosabb, ez sok élethelyzetre igaz, így a vásárlásra is. Vásárláskor a bolt külsején látható információk adják az első benyomást. Nem is csoda, hogy leárazáskor hatalmas feliratok fedik a kirakatok többségét, amelyek az akciókra hívják fel a figyelmet. Ez ugyanis annyira megragad a vásárlókban, hogy akár a nem leárazott darabokról is azt gondolhatják, hogy olcsóbban juthatnak hozzájuk.

A Baader-Meinhof hatás

Ennek lényege, hogy ha látunk valami számunkra érdekes dolgot, akkor az agyunk fogékony lesz arra, hogy "mindenhol" azt lássa. Ezt persze a boltok is kihasználják, ezért aztán ne lepődjünk meg azon, hogy az üzlet bejáratánál hatalmas kupacban látunk egy bizonyos csokoládét vagy valamilyen egyéb terméket, ezzel ugyanis pontosan ennek megvásárlására akarnak rávenni minket.

A pletyka ereje

Az érdekes történetek jobban megmaradnak a fejünkben, mint a számok, emiatt pedig hajlamosak vagyunk érzelmi döntést hozni a vásárlásoknál. Ha figyelmesen megnézzük a reklámokat, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb hirdetésben valamilyen rövid történetet mesélnek el, ezzel ösztönözve minket, hogy a bevásárlásnál visszaemlékezzünk a termékre.

A hátteres-trükk

Jól ismert pszichológiai trükk, hogy amennyiben valamilyen témát tolunk az emberek orra alá, akkor az agyuk az ehhez kapcsolódó témakörben kezd el gondolkodni. Ha például a webáruházban, ahol nézelődünk a háttérben háziállatok láthatók, akkor inkább a kedvenceinkre költünk, ha viszont szívecskék és szerelmes párok láthatók a háttérben, akkor a szerelmünknek veszünk valamilyen apróságot. Ez persze az áruházak díszítésénél is működik, a húsvéti dekoráció hatására ugyanis sokkal nagyobb az esély, hogy csokinyuszi is landolni fog a bevásárló kosárban.