Itt kiskirályként élhetnek a nyugdíjasok 2026-ban: nem kell tartaniuk az elszegényedéstől, az inflációtól, rezsitől

A Natixis tavaly ősszel kiadott jelentése, a 2025 Global Retirement Index szerint a nyugdíjba vonulással kapcsolatban az egyik legnagyobb félelem világszerte az, hogy nem sikerül elég pénzt félretenni a gondtalan nyugdíjas évekre. A legfőbb bizonytalansági faktor, hogy nem lehet megjósolni, pontosan mennyi megtakarításra lesz szükség: a jövőbeli kiadások az infláció miatt kiszámíthatatlanok, a befektetések hozama és a kamatszintek nem garantáltak, néhány nyugdíjmegtakarítási formán kívül kevés biztos kapaszkodó létezik. Viszont a legnagyobb bizonytalansági tényező, hogy mennyi ideig kell kitartania a megtakarításnak: a szakemberek szerint nagy hiba, hogy sokan alábecsülik a várható élettartamukat. 

Attól is sokan tartanak világszerte, hogy az infláció fogja tönkretenni a nyugdíjas "áloméveket": hiába tesznek félre rengeteg pénzt fiatalon, az már idős korukban semmit sem fog érni. A 21. század első két évtizedében az infláció jobbára alacsony és kiszámítható volt világszerte, viszont a pandémia után ez gyökeresen megváltozott: az ellátási láncok sérülése, a megugró kereslet és az árrobbanás sokak számára a 1980-as éveket idézte. Azóta hiába állt helyre sok helyen a pénzromlás, ez a hirtelen drágulás tartós bizonytalanságot hagyott maga után.

A Natixis elemzése szerint a harmadik legnagyobb félelem a nyugdíjas éveket illetően, hogy mire odáig eljut valaki, csökkenni fognak az állam által nyújtott nyugdíjak és más juttatások, nőni fog a nyugdíjkorhatár. Az elöregedő társadalmak problémái és az egyre növekvő államadósság ugyanis nagyban veszélyeztetik az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. 

Hol a legjobb a nyugdíjasok helyzete a világon?

Ahogy a korábbi években, a Natixis 225-ben is elkészítette a világ országainak nyugdíjrangsorát, a Global Retirement Indexet (GRI). A GRI egy többdimenziós mutató, amely alapján összehasonlítók az országok különböző nyugdíjpolitikái, így képet kaphatunk arról, hol milyen a nyugdíjasok helyzete. A rangsorban 44 országot - az IMF-országokat, az OECD-tagállamokat, és a BRIC-országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) - vizsgálták a kutatók. Az alábbi térkép szemlélteti, hogy milyen eredményt értek el a vizsgált országok:

Az index összesen 18 teljesítménymutató alapján határozza meg az egyes országok mutatóit, melyek 4 fő kategóriára oszlanak: a nyugdíjas évek pénzügyei, az anyagi jólét, az egészség és az életminőség. 2025-ben Norvégia visszaszerezte a világelső helyet a GRI-rangsorban 83%-os eredményével. Írország (82%) pedig feljött a negyedik helyről a második helyre, így Svájc (81%) a harmadik szorult. Izland (79%) a negyedik helyre csúszott, míg Dánia (79%) sok helyezést javítja bejött az ötödik helyre.

Magyarország 2025-ben a 33. helyen végzett a 44-ből, 2024-ben még a 32. volt; ugyanakkor a GRI maradt 61 százalékos. 

A részletes mutatók alapján az egészség index 59%-ról 64%-ra javult, a nyugdíjas évek pénzügyei mutató maradt 58%-on, az életminőség index viszont 58%-ról 55%-ra csökkent. Az anyagi jólét 69 százalékról 68-ra változott. Érdekes látni, hogy a nyugdíjas évek pénzügyei mutatóban még az örökké sereghajtó India is felülmúlja a magyar teljesítményt, pedig ott az életminőségre mindössze 2%-ot adtak.

Ha a négy részindex rangsorait külön vizsgáljuk, az említett nyugdíjas kori pénzügyek mutatóban 37. helyen áll hazánk: ezt olyan indikátorok határozzák meg, mint a közigazgatási erősség mutató, az időskori függőségi ráta, a banki nem teljesítő hitelek aránya a bruttó kölcsönökhöz, az infláció, a reálkamatláb, az államadósság a GDP-hez viszonyítva és az adóterhek a GDP-hez viszonyítva. Ez alapján a törökök, az oroszok és görögök szerepeltek a legrosszabbul, ugyanakkor mögöttünk van Olaszország, Japán, Franciaország és Belgium is.

Az egészségindexben Luxemburg, Írország és Norvégia vezetnek, Magyarország viszont ugyancsak a 37. helyen áll. Csak olyan országok végeztek mögöttünk, mint Lettország, Kína, Kolumbia, Oroszország, Brazília, Mexikó, India. Az összesített 33. helyre Magyarországot az anyagi jólét index húzza fel: ebben a mutatóban a 19. helyet állunk, megelőzve például Luxemburgot, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Új-Zélandot, Kanadát, vagy Svédországot is.

Ezek alapján rengeteg olyan ország van, ahol jobb a nyugdíjasok helyzete, mint Magyarországon. Már csak az a kérdés, hogy van-e ezek között idős magyarok pénztárcájával is megfizethető ország, ahová nyugdíjas korukban átköltözhetnének. Melyik ország lehet az a magyar nyugdíjasnak, ami a német nyugdíjasoknak Magyarország? Van egyáltalán ilyen? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához még meg kell vizsgálni néhány mutatószámot. 

Alacsony a magyar lakosság vásárlóereje

Hogy képet kapjunk róla, milyen árszínvonal és fogyasztás van hazánkban és más országokban, először két másik mutatószámot, a PLI-t (price level indices) és az egyéni fogyasztás mutatóját (AIC) hívjuk segítségül. Ez alapján látható, hogy a 27 uniós tagállam átlagos árszintjéhez és fogyasztásához mérve hol helyezkednek el az egyes országok. Az alábbi grafikonon látható, hogy az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló, 2024-es adatai szerint a magyar árszintnél (PLI, price level indices) alacsonyabb például a lengyel, az albán, a szerb, a román, bolgár, török:

Ugyanakkor a magyar háztartások tényleges fogyasztása (AIC) jelentősen elmarad az unióstól, hazánknál csak Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában költ kevesebbet a lakosság. A költések volumenét nagyban meghatározza, hogy mennyit tud egyáltalán elkölteni a lakosság, mekkora a jövedelme. 

Ezek alapján a mutatók alapján látható, hogy az az életszínvonal, ami Magyarországon még megfizethető egy magyar fizetésből, nyugdíjból, a viszonylag alacsony magyar árszint miatt kevés helyen lenne fenntartható. Az eleve alacsony magyar fogyasztást a legtöbb helyen még inkább vissza kellene fogni, szűkösebben lehetne feltehetően kijönni a legtöbb országban.  

Ha ehhez hozzávesszük, hogy mely országokban hasonló, vagy jobb egy nyugdíjas helyzete, mint hazánkban, az árszint és fogyasztás alapján kevés hely jöhet szóba, ahová megérné költözni. A GRI-rangsorban nem szerepel sem Albánia, Bulgária, Horvátország, Románia, vagy Szerbia, így nem tudható, hogy jobbak lehetnek-e ott a nyugdíjasok kilátásai. Viszont például Lettországban, Litvániában és Szlovákiában az árszint nem különbözik sokban a magyar adattól, a GRI-rangsorban viszont a szlovákok 24. helyen, a litvánok 30. helyen állnak. A lettek mögöttünk, a 34. helyen végeztek. 

Az viszont további bizonytalansági tényező lehet, hogy egy külföldre vágyó magyar nyugdíjas, ha egyedüli bevétele az állami nyugdíj, ki van téve az euróárfolyam változásainak. Ha ismét gyengül a forint, jóval kevesebbet fog érni a nyugdíj egy lett, litván, vagy szlovák boltban is. Az árszint alapján szóba jöhetne még Törökország is, mint célország, azonban a GRI mindössze 42% itt, ami az egyik utolsó helyre volt elég, csak Kolumbiában és Indiában rosszabbak a nyugdíjasok kilátásai.