Egyre kevesebb boltban vásárolunk egyre többet

Az elmúlt években - öt esztendőt nézve - negyedével nőtt a kiskereskedelmi boltok bevétele - írja közleményében a blokkk.com. Időközben azonban - ezzel ellentétben - folyamatosan, évről-évre csökkent a boltok száma, öt év alatt közel húszezerrel. Ez persze azt jelentette, hogy az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, közel másfélszeresére: a 2012-es 57 millióról 83 millió forintra a 2017 első félévi KSH adatok szerin.

A piac rostáján kihulló boltok a kicsik voltak, miközben a nagy láncok egy része - nem csak az élelmiszeresek, hanem az iparcikkesek is - bővítették hálózatukat, nagy alapterületű áruházakkal. A mérlegbeszámolók tanúsága szerint forgalmuk is általában emelkedett, kisebb, vagy inkább nagyobb mértékben.

A legnagyobb szelete a boltos kereskedésnek az élelmiszerek teljes piaca. Itt a hivatalos besorolás szerinti élelmiszer jellegű vegyes boltok adják a forgalom nagyját, a kisebb szakboltok mellett. És ebben a körben együtt tanyáznak a nagyáruházak a sarki fűszeressel. A bevétel emelkedése itt visszafogottabb, az élelmiszer piac általában - bármilyen irányban is, akár lefelé, akár felfelé - lassabban mozog. Az öt esztendőre együttesen kimutatott 10 százalékos forgalombővüléssel szemben a boltszám közel ötödével esett, így itt is a nagyobb alapterületű boltok könyvelhettek el több bevételt.

Na de az iparcikk piac: itt volt a nagyobb felfordulás

A forgalom szépen nőtt, harmadával emelkedett a boltok bevétele. Persze, a boltszám itt is csökkent, 14 ezerrel. Az egy boltra jutó árbevétel viszont sokkal nagyobbat ugrott, mint az élelmiszerek piacán, megközelítette a 60 százalékot a növekedés mértéke: a 2012-es 30 millió forintról 47 millióra emelkedett (2017 első félévi KSH adatok).

Érdekes módon egy ruházati bolt átlagos éves bevétele 16 millió forint volt 2012-ben. Ezt egy hónapra vetítve nem egy nagy szám jön ki, amiből a hivatalos statisztika szerint meg kellene élnie a boltosnak, minden költségével és beszerzésével együtt. Még akkor is, ha esetleg sok az ázsiai bolt a piacon. De jó nagyot is ugrott az árbevétel egy boltra számított összege öt esztendő alatt, amiben azért lehet, hogy az időközben bevezetett online kasszának is volt némi szerepe (és nem csak itt, hanem esetleg más árucsoportban is, mivel a statisztika a nyugtás forgalmat méri): a 16 milliós bevétel 30 millióra emelkedett a 2017 első félévi adatok alapján.

Kisebb piac az illatszereké. Itt is szépen megugrott az egy boltra jutó éves forgalom, de a piac is közel másfélszeresére nőtt. Összevetve a ruházattal - bár jellegében azért más termékkörről van szó - azért jóval nagyobb az egy boltra eső árbevétel, de az is szépen hízott: 63 millióról (2012-ben) 100 millióra (2017 első fele).

A nagyobb értékű, főleg tartós cikkek is tekintélyes szeletét jelenti a boltos világnak. A piac itt viszont visszafogottabb ütemben bővült, nem véletlenül, hiszen ami drága, ott azért kevesebbre futja a vásárlónak. Érdekes módon az egy boltra jutó bevétel a statisztika szerint itt kisebb, mint egy illatszerbolté, de azért így is az iparcikkes átlag felett mozog: a 2012-es 54 millió forintos egy boltra jutó éves forgalom értéke 2017 első felére 72 millióra emelkedett.

A statisztika módszertanával kapcsolatban annyit meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalmat egy minta adatszolgáltatása nyomán becsléssel adja meg a KSH. Ez egy elfogadott uniós módszertan, jobbat még nem mondott senki. A boltszámot az önkormányzatok tételes jelentései alapján összegzi.