Kongatják a vészharangot a magyar borászok: nincs mese, áremelés kell, ez fájni fog a vásárlóknak

A HNT úgy fogalmazott: a borászat talán az egyetlen mezőgazdasági ágazat, amely alig tudta érvényesíteni az elmúlt években az átadási áraiban a termelési költségek növekedését, ami rontotta a szőlőtermelők és a borászok eredményességét is. A művelési és előállítási költségek jelentős növekedését a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mert a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35 százalékot is eléri - jelezték.

A szervezet szerint a termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség, így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal járó költségek sem kivételek. A HNT hozzátette: bíznak abban a korábbi ígéretben, hogy az új hulladékgazdálkodási szabályok nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatoknak.

Mivel a kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek, az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részleteit - írták a közleményben. Ha a borászatok nem tudják megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni, akkor a következő szüretre várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási árakat. A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén.

Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de hosszabb távon a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne, és jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét - hangsúlyozta a HNT. A szőlő-bor ágazat 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti - közölte a szervezet.