Valóságos krumpliüzérek tartják sakkban a magyar boltokat: ezért kénytelenek a magyarok tömegével rossz minőségű burgonyát venni

Az Euro Sol Burgonyakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Szabó Kristóf az Agrárszektornak elmondta, hogy a csomagolók és beszállítók előszeretettel viszik be a legolcsóbb burgonyát az üzletláncokba, ami sok esetben feldolgozóipari krumpli étkezésiként értékesítve. A szakember rámutatott, hogy a magyar termelők magas költségekkel, szerződések és biztos értékesítési csatornák nélkül kénytelenek kivárni, hátha később jobb áron értékesíthetik minőségi termékeiket.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint a hazai burgonyatermesztés volumene az elmúlt évtizedekben csökkent, ezért a magyar piacon jelentős mennyiségű francia, holland, lengyel, valamint esetenként szlovák vagy német eredetű import burgonya is elérhető. Növényegészségügyi kockázatok miatt az EU-n kívülről csak kivételes esetekben érkezhet burgonya.

Szabó Kristóf kiemelte, hogy az idei európai burgonyatermés rendkívül bőséges volt a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően. "Sokan kicsit nagyobb területen ültettek itthon, ráadásul a korai hidegek miatt összecsúszott a szabadföldi és a legkorábbi termés, így sokkal nagyobb termésátlagok keletkeztek. Így a sok korai burgonya bent ragadt és várja a sorát fokozatos minőségromlás mellett. Tehát ha tovább várunk, akkor komoly gondok lesznek a hazai áruval. Ráadásul sokaknak a tárolás sem megoldott, van aki a földben tartja a krumplit, mert nincs tárolója, mások szalmabálákkal rakják körbe a halmot, hogy megvédjék. Itthon nincs feldolgozóipar, ahová le lehetne vezetni a felesleget, vagy akár a gyengébb minőséget" - közölte a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kész, vége: a magyar vásárlók már most lemondhatnak a meggyről 2026-ban - olyan drága lesz, hogy élő ember nem fogja kifizetni

Történelmi magasságba emelkedtek a meggyárak Magyarországon, ami a feldolgozott termékek piacán is érezteti hatását.

A Nébih tájékoztatása szerint a jogszabályok kötelezővé teszik mind a lédig, mind az előre csomagolt burgonyák esetében a fajta és a főzési típus feltüntetését. A csomagolt termékeknél a címkézést a beszállító végzi, míg a lédig burgonyáknál az eladótérben kell feltüntetni ezeket az információkat.

A gyakorlatban azonban Szabó Kristóf szerint számos probléma merül fel. Az üzletláncok többsége nem különbözteti meg termékszinten az egyes burgonyafajtákat, sok beszállító pedig nem a valódi fajtanevet tünteti fel a csomagoláson. További nehézséget jelent, hogy a termelők gyakran maguk sem ismerik az általuk termesztett burgonya fajtáját, mivel ellenőrizetlen forrásból származó vetőgumót használnak.

A kereskedelemben forgalmazott burgonya minőségét a vármegyei kormányhivatalok zöldség-gyümölcs ellenőrei és az NKFH élelmiszerbiztonsági felügyelői ellenőrzik, akik a tárolásra, jelölésre és nyomonkövetésre vonatkozó dokumentumokat vizsgálják. Szabálytalanság esetén a hatóság megtilthatja a termék forgalmazását és bírságot szabhat ki.

A boltokban gyakran tapasztalható zöld elszíneződést a Nébih szerint a fényhatás következtében kialakuló klorofill okozza, ami elsősorban helytelen tárolás eredménye. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság figyelmeztet, hogy a zöldült burgonya fogyasztása élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent a benne képződő szolanin miatt, amely nagyobb mennyiségben egészségkárosító, különösen kisgyermekek esetében.

A jogszabályok szerint a nyers, hámozatlan burgonya maximális szolanintartalma 100 mg/kg lehet, és csak olyan zöld elszíneződés megengedett, amely hámozással eltávolítható és a gumó felületének legfeljebb nyolcadát érinti. A zöldülés jelensége főként a boltokban jellemző, ahol a burgonya tartós fénynek van kitéve, míg a kiszerelőknél, csomagolóknál általában sötétben tárolják a termékeket.