November 27-én kezdi el 2025-ös fenyőfa-akcióját az IKEA: idén 9990 forintba kerül a tűlevelű, mérettől függetlenül.
"Banántrükkel" fosztják ki rafkós vásárolók a boltokat: a trükk az önkiszolgáló kasszáknál működik
Az infláció és a megugró árak miatt világszerte, így Magyarországon is egyre gyakoribbak a bolti lopások, miközben rohamosan terjednek az önkiszolgáló kasszák. A kettő együtt különösen veszélyes elegyet alkot: a vásárlók egy része tudatosan próbálja kijátszani a rendszert, leggyakrabban a hírhedt „banán-trükk” alkalmazásával. A módszer annyira elterjedt, hogy Nyugat-Európában már külön biztonsági rendszereket vetettek be ellene, és valószínűleg a magyar boltok sem maradhatnak majd tétlenül.
Az utóbbi évek inflációs válsága és a megugró árak világszerte meglátszanak a boltok mérlegén: a statisztikák szerint drasztikusan nőtt a bolti lopások száma, Magyarországon is. Ezzel párhuzamosan egyre több áruház vezeti be az önkiszolgáló kasszákat, amelyekkel a láncok egyszerre próbálnak válaszolni a munkaerőhiányra és a vásárlók gyorsabb kiszolgálására. A rendszernek azonban van egy sötét oldala is: sokan ugyanis nem a kényelmet, hanem a kiskapukat látják benne, és tudatosan próbálják kijátszani a gépeket.
Az egyik legismertebb trükk a hírhedt „banán-trükk”, amelynek lényege, hogy a vásárló a drágább termékeket (például szőlőt, avokádót vagy akár húst) a gépben banánként üti be. Ennek oka egyszerű: a banán szinte minden kasszában az elsőként felkínált, filléres árucikk, amit a mérleg sem tud megkülönböztetni a valós terméktől. Így néhány mozdulattal akár több ezer forintot „spórolhat” a csaló – legalábbis addig, amíg nem bukik le.
A jelenség olyan mértékben terjed, hogy az Egyesült Királyságban a Lidl és a Tesco nemrég új biztonsági rendszert indított, kifejezetten az önkiszolgáló kasszák csalásainak kiszűrésére. Ezek kamerás és képfelismerő technológiákra épülnek, amelyek összevetik a termék külalakját a beütött kóddal, és rögtön jeleznek, ha valami nem stimmel. A fő céljuk nem más, mint a banán-trükk kiiktatása.
Hiába állítják be sokan tehát úgy, hogy a banán-trükkel csak kreatívan spórolnak, igazából ez lopásnak minősül. Igaz, a kiszűrés problémás lehet, ugyanis tettenéréskor nehéz lehet közbeavatkozni, hiszen mivel a boltok a vásárlók kezébe adják a szkennelést, azok hibázhatnak. Tehát bármelyik vásárló mondhatja tettenérés során, hogy véletlenül olvasott be rossz terméket. Elnézést kér, és szívesen kifizeti a különbözetet. Persze, ha ez egy vásárlásnál 20-sor történik meg, az már bajos lehet...
De hogy is működik a banán trükk?
A „banán trükk” (angolul banana trick vagy banana scam) az önkiszolgáló kasszák egyik legismertebb vásárlói csalása. Lényege, hogy a vásárló drágább terméket olcsóként üt be a gépbe. Tipikus ez a banán lehet az olcsóbb termék, de lényegében bármi lehet, ami olcsó és a súlyával lehet játszadozni. De miért a banán adja a nevet:
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- a banán a legtöbb boltban relatíve olcsó, súlyra mérhető termék,
- minden kassza adatbázisában biztosan szerepel, könnyen és gyorsan előhívható,
- a gépnek és a mérlegnek nem tűnik fel, hogy valójában nem banánt, hanem például drága avokádót, mangót, szőlőt vagy akár húst mérnek le.
Miért „működik” a trükk?
- Az önkiszolgáló kasszák nem tudják azonosítani, pontosan mi van a mérlegen.
- A kamerás és súlyellenőrző rendszerek ugyan képesek kiszúrni az eltéréseket, de a csalók gyakran ügyes mozdulatokkal, gyorsasággal próbálják kijátszani.
- A banán mindig kéznél van a listában, így nem kelt gyanút a pénztárnál dolgozó felügyelő szemében sem, ha valaki azt üti be.
Súlyos következmények
- A láncok világszerte komoly veszteséget szenvednek a trükk miatt.
- Sok helyen kamerás megfigyelést, súly- és képfelismerő rendszereket telepítenek, amelyek összevetik a termék külalakját a bevitt kóddal.
- Ha valakit rajtakapnak, az boltonként eltérő, de komoly következményekkel is számolhat: kártérítési kötelezettség, súlyosabb esetben bolti lopásként kezelik, ami rendőrségi ügy lehet. Lásd, például hogyha egyszerre, nagy értékben, mint a bevezetőben szereplő nyírmihálydi pár is tette.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a "banán-trükk" egy klasszikus bolti csalási forma, amit a jogszabályok lopásnak minősítenek – tehát nem „okos spórolás”, hanem bűncselekmény. Amit gyakorlatilag a technológiai fejlődés szült.
Érdemes tehát nem a tilosban járva megkopasztani a boltokat. Ezt ugyanis a vásárlók megtehetik máshogy is. Ebben a cikkben például azt gyűjtöttük össze, hogy a boltok milyen csalikkal próbálják rávenni a vásárlókat arra, hogy többet költsenek. Ha az ember tisztában van ezekkel, simán spórolhat a bevásárlásokon úgy, hogy közben nem válik bűnözővé.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








