Pénzcentrum • 2025. szeptember 29. 12:01
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) immár nyolcadik éve vizsgálja a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését. A 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm került a kukába feleslegesen, mostanra ez a mennyiség 21,5 kilogrammra csökkent. A javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszerpazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente. Az adatgyűjtés idén is folytatódik, amelyhez a Nébih már várja a jelentkezőket.
A 2024 novemberében és decemberében zajló felmérés során 260 háztartás, több mint 700 fogyasztójának adatait összesítette a kutatás. Az eredmények szerint egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, amelynek 36%-a megelőzhető lenne, azaz pazarlás.
Ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160.000 Ft felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében. A háztartási élelmiszerpazarlás tehát hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat, 2016-hoz képest ugyanis harmadával kevesebb élelmiszer kerül a kukába.
A leggyakrabban elpazarolt ételek listája évek óta nem változott, még mindig a készételek vezetik (8,7 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2016-os értékhez képest 4,5 kilóval csökkent. A lista második helyén a zöldségek és gyümölcsök vannak fejenkénti 4,5 kg-os mennyiséggel, a harmadik helyre 2024-ben is a pékáruk kerültek (2,8 kg/fő/év). A pazarlás leggyakoribb okai között az elfeledett, megromlott élelmiszer és a túlzott bevásárlás vagy főzés szerepelnek. Továbbra is pozitív, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a úgy gondolja, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.
A fogyasztó tudatosság növekedéséről korábban egy interjú keretében is beszámoltunk: Kerényi Szabina szociológussal beszélgettünk, akinek kutatási területe a fogyasztási mozgalmak, kosárközösségek.
A javulásban szerepet játszik az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szeptember 29-e az élelmiszerpazarlás elleni világnap, amely jó alkalom arra, hogy mindenki átgondolja élelmiszerpazarlással kapcsolatos szokásait, és felmérje, hol tudna még változtatni. A célkitűzés eléréséhez a mostani eredmények fontos lépést jelentenek, de további erőfeszítések szükségesek. Ehhez a Nébih segítséget nyújt a Maradék nélkül gyakorlatias anyagaival, legyen szó menütervezésről, a hűtőszekrény hatékony kihasználásáról vagy a maradékok kreatív felhasználásáról.
A felelős magatartás azért is fontos, mert az EU hulladék-keretirányelvének idei módosítása alapján 30%-kal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét a 2021-2023 közötti időszak átlagértékéhez képest. Az élelmiszerpazarlás tendenciájának vizsgálatához már elindult a jelentkezés a 2025-ös felmérésre, amelyhez a Nébih várja a csatlakozni kívánó háztartásokat. Az egyhetes mérés során hulladéknaplót kell vezetni, amelyben pontosan rögzíteni kell az el nem fogyasztott élelmiszereket és azok sorsát.
Az idei felmérésben kiemelt figyelmet kapnak a gyermekes családok, mivel a gyermekek sokszor kiszámíthatatlan étkezése megnehezíti a tervezést és kihívást jelent az élelmiszerpazarlás elleni harcban.