Elképesztő újdonság a MOHU újrahasznosítási díjainál: sok élelmes magyar kereshet nagyot rajta

A régi hűtők, tévék és egyéb elektronikai eszközök leadása nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem kisebb bevételt is jelenthet a háztartásoknak. De hogyan változtak az átvételi díjak az elmúlt évben, mely eszközök kerülnek leggyakrabban a hulladékudvarokba, és mi történik a leadott készülékekkel? A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) válaszai alapján mutatjuk a részleteket.

Mielőtt azonban konkrétan a MOHU díjszabásaira és a leadási feltételekre rátérnénk, fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a hulladékudvarok és MÉH-telepek kínálnak megoldást. A 197/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet előírja, hogy a kereskedők kötelesek átvenni bizonyos elektronikai eszközöket, amikor új készüléket vásárolunk.

Ez tehát nem szívesség, hanem jogszabályi kötelezettség, ami biztosítja, hogy az elhasználódott berendezések ne a szeméttelepen végezzék, hanem újrahasznosításra kerüljenek.

Mi mennyit ér, ha leadjuk?

• A nagyméretű háztartási gépek – például a hűtőszekrények – átvételi díja 80 forint kilogrammonként. Mivel egy átlagos hűtő 60–80 kilót nyom, a leadásért 4800–6200 forint közötti összeg kapható. Bár ez nem fedezi egy új készülék árát, mégis jobb, mintha a hűtő porosodna a garázsban vagy szabálytalanul kerülne a szemét közé.
• A síkképernyős televíziók és monitorok után 122 forint jár kilogrammonként. Egy 10 kilós készülékért így kb. 1200 forintot fizetnek. Ez elsőre csekélynek tűnhet, de ha több régi eszköztől szabadulunk meg egyszerre, a bevétel is növekedhet.
• Nemcsak a tévék és hűtők érnek pénzt. Egy 60 kilós régi mosógép leadása a hűtőkhöz hasonlóan körülbelül 5000 forintot jelenthet.
• Sokkal értékesebb azonban a vörösréz: 10 kilója több mint 23 000 forintot érhet, így azok, akik építkezési vagy bontási munkák során jutnak hozzá, jelentős bevételhez juthatnak.
• Az autóakkumulátorok sem maradnak le: egy 15 kilós darabért több mint 6000 forint is kapható.

Tavalyhoz képest emelkedtek a díjak a leadásért

A MOHU-nál felhívták a figyelmet: a kisebb háztartási gépek esetében kilogrammonként közel 10 forinttal nőtt az átvételi díj, míg az informatikai eszközöknél jóval látványosabb volt az emelkedés: átlagosan 72 forinttal magasabb árat fizetnek értük most, mint egy évvel korábban.

Mit adunk le leggyakrabban?

A hulladékfeldolgozó vállalat adatai alapján az elektronikai hulladék közel kétharmadát (66 százalékát) a nagy háztartási gépek adják, például a hűtők, mosógépek és tűzhelyek. Ez nem véletlen, hiszen ezek a berendezések jelentős helyet foglalnak, és meghibásodás után nehéz tőlük más módon megszabadulni.

Mi hasznosítható újra, és mi nem?

Kérdésünkre a vállalat elárulta: a leadott elektronikai hulladék kb. 60 százalékát sikerül újrahasznosítani. A fémek, műanyagok és egyéb anyagok újra bekerülnek a körforgásba, a maradék pedig energetikai hasznosításra kerül.

Így szinte minden része valamilyen formában tovább él, még ha nem is közvetlenül készülék formájában.

Mely anyagok a legértékesebbek?

A legkeresettebbek a színesfémek, például a réz és az alumínium, de nagy értéke van a nemesfémeknek is, amelyeket elsősorban az elektronikai alkatrészekből lehet kinyerni.

Ezek azért is fontosak, mert hazánk és az európai ipar jelentős részben távoli országokból importálja őket

– hívták fel a figyelmet. Hozzátették: a hazai újrahasznosítás így nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági érdek is.

Hogyan zajlik a feldolgozás?

Egy régi hűtőszekrény esetében először biztonságosan eltávolítják a hűtőközeget és a veszélyes anyagokat. Ezután kézi bontással vagy gépi aprítással szétválasztják a különböző anyagtípusokat, amelyek újrahasznosításra kerülnek.

A televízióknál a folyamat kézi szétszereléssel kezdődik: különválasztják a burkolatot és az elektronikai alkatrészeket. Az üvegrészekből kivonják az ólmot, a nyomtatott áramkörökből pedig a nemesfémeket nyerik ki. Ami anyagában nem hasznosítható, az energetikai célokra vagy biztonságos ártalmatlanításra kerül.

Kereskedő vagy hulladékudvar? Mindkettő működik

A lakosság körében egyaránt jellemző, hogy új készülék vásárlásakor a kereskedőnek adják le a régit, illetve hogy hulladékudvarokban vagy gyűjtőpontokon szabadulnak meg a feleslegessé vált eszközöktől. A lehetőségek így rugalmasak, mindenki megtalálhatja a számára kényelmesebb megoldást.

Fontos tudnivaló az elszámolásról

A kifizetések az SZJA törvény 58. § (10) bekezdése alapján, fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átadásakor az SZJA (3,75%) levonása után történnek – hívja fel a figyelmet a MOHU. Az aktuális ösztönző díjakról szintén náluk lehet tájékozódni.