Porból arany: brutál növekedés a piacon, és ebben mi, magyarok is benne vagyunk

A melegitalporok piaca egyértelműen fellendülőben van, világszerte és itthon is népszerűek a különféle egzotikus ízesítésű kávék, matchák és teák.

Ez a piaci szegmens rendkívül sokrétű, magában foglalja a hétköznapi fogyasztásra szánt kávé-, kakaó-, csokoládé- és teaporokat, de nem tartoznak ide a gyógyhatású vagy testépítő termékek. A kategórián belül számtalan kombináció létezik, például a 3 in 1 termékek, amelyek egy csomagban tartalmaznak kávét, cukrot és tejport, és önmagukban is hatalmas, évi 18 milliárd dolláros piacot képviselnek. Összehasonlításképpen: a teljes instant kávépiac értéke eléri a 80 milliárd dollárt (26-27 ezer milliárd forintot) - közölte a Telex.

A melegitalporok piaca rendkívüli ütemben növekszik, elsősorban az ázsiai országok fogyasztóinak évi 7-8 százalékos keresletnövekedése miatt. A piaci előrejelzések szerint ez a tendencia 2035-ig folytatódik, sőt, a következő évtizedben akár meg is duplázódhat a piac mérete.

A gyártói oldalon a Nestlé és a Starbucks Coffee Company mellett számos olyan vállalat is jelentős szereplő, amelyek Európában kevésbé ismertek, mint például az indiai Tata Coffee Grand és Bevzilla, az indonéz Kopiko with Indofood, vagy a holland Louis Dreyfus Company.

A nemzetközi siker hátterében több tényező áll. Kínában és Indiában maga a kávéfogyasztás is újdonságnak számít a hagyományos teakultúra mellett. Emellett a praktikum és az időhiány is fontos szerepet játszik, hiszen a diákok és munkavállalók számára egyszerűbb egy instant italt készíteni, mint hagyományos kávét főzni. A szakértők szerint a fiatalok szokásainak változása is közrejátszik: a társasági események egyre kevésbé kapcsolódnak alkoholfogyasztáshoz, helyette népszerűbbé válik egy cappuccino melletti beszélgetés.

Magyarországon is jelentős a növekedés, bár nem éri el a globális szintet. A hazai melegitalpor-piac így is meglepően nagy, körülbelül 60 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Ez a szám nem tartalmazza a gyógyhatású készítményeket, kizárólag a különféle kávékat, teákat, kakaókat és egyéb, elsősorban meleg vízben vagy tejben oldható porokat.

A nemzetközi márkák mellett a magyar piacon több olyan cég is jelen van, amelyek méretük ellenére kevésbé ismertek a fogyasztók körében. Ennek gyakran az az oka, hogy bérgyártással foglalkoznak, és termékeik áruházláncok saját márkás kínálatában jelennek meg.

A régió egyik sikertörténete a lengyel Mokate vállalat, amely nevét alapítóiról, a Mokrysz házaspárról (Kazimierz és Teresa) kapta. A cég évi 1 milliárd zloty (93 milliárd forint) bevételt termel több mint 70 országból, három gyárban 1700 alkalmazottal. Kínálatukban olyan különleges termékek is megtalálhatók, mint a málnás-kókuszos zéró kávé vagy a mangós matcha latte. Magyar leányvállalatuk évi 6 milliárd forintos forgalmat bonyolít.

A hazai vállalatok közül kiemelkedik a rábapatonai Tutti Kft., a Prohászka család vállalkozása, amely tavaly 8,3 milliárd forintos forgalmat és 829 millió forintos nyereséget ért el, ami közel 10 százalékos jövedelmezőséget jelent. A cég termékei állítólag még Ausztráliába és Indiába is eljutnak.

A piac további magyar szereplői közé tartozik a ceglédi Il Perfetto és a szentendrei Bravos. Utóbbi elsősorban a minőségi kávék és a pörkölés területéről érkezett, míg az Il Perfetto érdekessége, hogy saját termékeivel korábban nem volt jelen a hazai piacon, csak bérgyártással foglalkozott. A Cafe Frei szintén kínál instant termékeket. A piaci szereplők különböző stratégiákat követnek: egyesek a minőségre, mások az alacsony árra helyezik a hangsúlyt, vannak, akik főként exportra termelnek, míg mások külföldön gyártatnak és itthon értékesítenek. Meglepő módon a magyar instant kávéporok távoli piacokon, például a Közel-Keleten, Azerbajdzsánban, Örményországban és Kínában is sikeresek.

Ez a siker azért is figyelemreméltó, mert a melegitalporok piaca az európai versenyképességi problémák iskolapéldája lehetne. Az ágazat négy fő költségtényezője – alapanyag (főként cukor), csomagolás, munkaerő és energia – közül az utóbbi kettőben Európa jelentős hátrányban van. Az ázsiai munkaerőköltség gyakran csak ötöde a magyarországinak, az energiaköltség pedig körülbelül fele. Emellett az uniós gyártóknak szigorúbb környezetvédelmi, munkaerőpiaci és élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük.

Ennek ellenére a magyar termékek és ízek iránt fogékonyak a külföldi vásárlók. Bár magyar latte avokádóval a piackutatás során nem találkoztunk, a hasonló egzotikus termékek, mint a mangós matcha, a málnás-vaníliás frappé vagy a jeges, kivis kávé létező és népszerű termékek.

Jelenleg rendkívül éles árverseny jellemzi a piacot. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy érdemes a régióban gyártani, mivel az ázsiai gyártás nem elég rugalmas – a hajón érkező termékek szállítása több hónapot vesz igénybe, miközben a fogyasztói ízlés gyorsan változik. Egy gyártósor egy műszakban akár 40-50 ezer csomagot is előállíthat, de a gyakori termékváltás költséges és időigényes, mivel leállást, tisztítást és újraprogramozást igényel.

Az italpor üzletág a "sűrű fillérek piaca": minden költséget optimalizálni kell a nyereségesség érdekében. Környezetvédelmi szempontból az ágazat nem ideális, hiszen kis mennyiségű élelmiszer kap külön csomagolást, de a nemzetközi trendek változóban vannak. A figyelem most Ázsia helyett a még kiaknázatlan afrikai és dél-amerikai piacok felé fordul, miközben a cukortartalom csökkentése és a környezetbarát csomagolás is globális elvárássá vált.