Pénzcentrum • 2026. január 26. 15:01
Az Európai Bizottság új ipari stratégiája meglepően ismerős eszközökhöz nyúl: lényegében átvenné Peking évtizedeken át alkalmazott módszereit, amelyekkel a hetvenes évek szegény, agrárjellegű gazdaságából ipari nagyhatalommá emelték Kínát.
A kínai vezetés úgy építette fel az ország ipari bázisát, hogy a külföldi autógyártókat és más nagyvállalatokat kínai cégekkel közös vállalatok létrehozására kényszerítette. Így kritikus technológiai tudáshoz jutott, és kiépítette azokat az ellátási láncokat, amelyek ma a kínai gazdaság gerincét adják. Az Európai Bizottság most egy nagyon hasonló modell bevezetésére készül - írta meg a Politico.
Az Ipari Gyorsító Törvény – amelyet Stéphane Séjourné ipari biztos jegyez – jogszabályba emelné ezt a megközelítést. A tervezet szerint a nagyobb külföldi vállalatoknak kötelezően európai partnerekkel kellene közös vállalatot alapítaniuk, ha hozzá akarnak férni az uniós piachoz.
Jogászok és elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a terv végrehajtása komoly jogi és politikai kockázatokkal jár, és a vádat is felvetheti, hogy Európa képmutató módon éppen azt teszi, amiért Kínát évek óta bírálja.
Ez ellentmond mindannak, amit az EU az elmúlt évtizedekben tett a piac nyitva tartása érdekében, ráadásul jogi szempontból is erősen kérdéses
– mondta Niclas Poitiers, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa.
A kiszivárgott tervezet szerint a törvény célja, hogy 2030-ra az ipari termelés aránya elérje az EU bruttó hozzáadott értékének legalább 20 százalékát, a 2020-as 14,3 százalékról. A jelenlegi szöveg alapján a "feltörekvő kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban" a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetések esetében kötelező hatósági vizsgálat indulna, és a külföldi befektetők legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt szerezhetnének az érintett uniós vállalatokban.
"Egyes rendelkezések, például a 49 százalékos külföldi befektetési plafon, kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit Kína vagy az öböl menti államok már évekkel ezelőtt bevezettek" – jegyezte meg Falk Schöning, a Hogan Lovells ügyvédi iroda, külföldi befektetések szűrésére szakosodott partnere.
Bár a Bizottság egyelőre nem hozta nyilvánosságra a stratégiai ágazatokat felsoroló hivatalos mellékletet, a tervezetből kiderül, hogy az energiaintenzív iparágak, a nettó zéró technológiák – például az akkumulátorgyártás és a napelemipar – valamint az autóipar is ebbe a körbe tartozna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A közös vállalatok létrehozása mellett a cégeknek a know-how-jukat is meg kellene osztaniuk "az uniós célok javára", miközben a szellemi tulajdonjogok az európai partnereknél maradnának. A külföldi befektetőknek vállalniuk kellene, hogy a közös vállalat bevételének legalább egy százalékát kutatás-fejlesztésre költik az EU területén, és a gyártáshoz felhasznált alapanyagok legalább felét uniós beszállítóktól szerzik be.
"Évek, évtizedek óta panaszkodunk amiatt, hogy a kínaiak közös vállalatok létrehozására kényszerítettek minket" – érvelt Poitiers. "Most pedig megfordulunk, és azt mondjuk: tulajdonképpen mi is ugyanezt szeretnénk csinálni."
Amikor Kína a nyolcvanas években megnyitotta gazdaságát a külföldi tőke előtt, a kötelező közös vállalatok révén olyan európai cégek kerültek partnerségbe kínai vállalatokkal, mint például a Volkswagen az akkor még alig ismert SAIC-kal. Ez a modell lett Peking külföldi tőkebefektetési stratégiájának alapja. A nyugati kormányok kezdetben vonakodtak, végül azonban engedtek annak a reménynek, hogy a kínai gazdasági felemelkedés politikai liberalizációt, sőt hosszabb távon demokratizálódást hoz majd.
Az európai vállalatok számára a kötelező közös vállalatok csekély árnak tűntek egy hatalmas, gyorsan növekvő piac eléréséért. A befektetések be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket, különösen a német autógyártók számára. A kínai autópiac 2017-es csúcsán a Volkswagen globális értékesítésének közel fele Kínába irányult.
Ez a rendkívüli kitettség ugyanakkor Európa Achilles-sarkává vált. "Hagytuk, hogy függőségek épüljenek ki, mert azt gondoltuk, mindig hozzá fogunk férni a Kínában gyártott termékekhez, és soha nem kerül majd sor kereskedelmi fegyverkezésre" – mondta Agatha Katz, a Rhodium Group kutatócég partnere. "Önként adtunk Kínának nagyobb mozgásteret és beleszólást az ellátási láncaink működésébe."