Pénzcentrum • 2026. február 2. 19:48
A piaci elemzők szerint az idei magyar gazdasági növekedés 1,5–2,5 százalék között alakulhat, kedvezőtlen forgatókönyv esetén azonban akár 1 százalék alá is lassulhat. A makroelemzők úgy látják, hogy a közelgő választások elsősorban a forint árfolyamán keresztül befolyásolják az előrejelzéseket, ami közvetve az inflációs pályára és a jegybank kamatpolitikájára is hat - írta a Portfolio.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) január 29-én megrendezett Előrejelzők Fórumán három vezető makrogazdasági szakértő vázolta a magyar gazdaság 2026-os kilátásait. A rendezvényt Halmai Péter akadémikus nyitotta meg, a panelbeszélgetést Madár István moderálta. A vitában Balatoni András (MNB), Palócz Éva (Kopint–Tárki) és Virovácz Péter (ING Bank) elemzők vettek részt.
Bevezető előadásában Halmai Péter a magyar gazdaság egyik alapvető dilemmájára hívta fel a figyelmet: 2019 óta az árszínvonal 46 százalékkal emelkedett, miközben a reál-GDP mindössze 5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A Kopint–Tárki vezérigazgatója, Palócz Éva kiemelte, hogy a magyar GDP immár három éve gyakorlatilag stagnál. Ennek fő oka szerinte a beruházási volumen mintegy 20–25 százalékos visszaesése. Úgy véli, a következő időszakban elsősorban a belső fogyasztás lehet a növekedés fő motorja, különösen a 2026 első negyedévére várható választási költekezés miatt. Felidézte, hogy 2022 első negyedévében rekordnak számító, 13 százalékos fogyasztásnövekedés volt, ugyanakkor most szerinte ennél jóval visszafogottabb választási intézkedésekre lehet számítani. Intézetük 2 százalékos növekedést prognosztizál, de Palócz szerint inkább lefelé mutató kockázatokkal kell számolni, ezért a legvalószínűbb sáv az 1–2 százalék közötti tartomány.
Az MNB-t képviselő Balatoni András emlékeztetett: a jegybank decemberi Inflációs jelentése 2,4 százalékos növekedést jelez előre 2026-ra. Aggasztónak nevezte a novemberi ipari és építőipari adatokat, amelyek a vártnál gyengébb teljesítményt mutattak. A munkaerőpiacon továbbra is érzékelhető a vállalaton belüli munkaerő-tartalékolás, ugyanakkor már elindult a foglalkoztatottság csökkenése is. Pozitívumként emelte ki, hogy az exportkapacitások rendelkezésre állnak, és a német gazdaság idei, várhatóan 1 százalékos, majd 2027-ben 1,5 százalékos bővülése kedvezően hathat a magyar kivitelre. A beruházások gyengeségét elsődlegesen keresleti problémának tartja, mivel a finanszírozási források szerinte adottak: a kkv-szektorban több a likvid eszköz, mint a hitel, a bankrendszer pedig képes lenne akár megduplázni a magánszektor felé irányuló hitelezést.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter elmondta: eredetileg 2,3 százalékos növekedéssel számoltak 2026-ra, ám a gyenge negyedik negyedéves adatok miatt ezt 1,9 százalékra módosították. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem kizárólag a német, hanem tágabban a globális autóipar helyzetétől függ. Az európai autóeladásokban – különösen az elektromos járművek piacán – már érzékelhető a fordulat, ennek hatása azonban csak 6–9 hónapos késéssel, vagyis várhatóan 2026 második felében jelentkezhet érdemben a hazai gazdaságban. A lakossági fogyasztásban jelentős felzárkózási potenciált lát: becslése szerint a historikus trendhez képest 9 százalékos lemaradás mutatkozik, így a jelenlegi 4 százalék körüli ütem helyett akár 5–7 százalékos fogyasztásnövekedés is elképzelhető. Ez további mintegy 0,5 százalékponttal emelhetné a GDP-növekedés ütemét. Az ING számításai szerint a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja 2,5–3 százalék között lehet.
A kockázati tényezők értékelésekor Palócz Éva bírálta a külföldi gyárak betelepítésére épülő gazdaságfejlesztési modellt. Véleménye szerint ezek a nagyberuházások sok esetben elszívják a munkaerőt a hazai vállalkozások elől. Balatoni András úgy fogalmazott: "Az extenzív növekedés elérte a határát, ettől kezdve a bővüléshez már az intenzív tényezők bekapcsolására lenne szükség." Különösen fontosnak tartja a szolgáltatásexport térnyerését a termékexporttal szemben, mivel előbbi jellemzően magasabb hozzáadott értéket képvisel.
Virovácz Péter komoly negatív kockázatnak nevezte az elbocsátások esetleges folytatódását. Az ING 10,5 százalékos bruttó nominálbér-növekedést vár 2026-ra, figyelembe véve a 11 százalékos minimálbér- és a 7 százalékos garantált bérminimum-emelést. Ha azonban a várt gazdasági növekedés elmarad, a vállalatok a bérnyomásra elbocsátásokkal reagálhatnak. Ez negatív spirált indíthat el, amelynek következtében a GDP-bővülés akár 0–1 százalék közé is visszaeshet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A választások makrogazdasági hatásairól szólva Virovácz kiemelte: "A választások miatt előálló legnagyobb kockázatot az előrejelzésben a forint árfolyamának alakulása jelenti." Mint mondta, a nemzetközi befektetők körében rendkívül széles, 365 és 420 forint közötti EUR/HUF árfolyamvárakozásokkal találkozni, ami a lehetséges forgatókönyvek közötti nagyfokú bizonytalanságot tükrözi.
Az inflációs kilátásokról Palócz Éva azt mondta, hogy az év első negyedévében 3 százalék alatti havi inflációs mutatókra számít. Ugyanakkor az év végére – a jövedéki adóemelések és a halasztott szolgáltatási áremelések miatt – szerinte 4 százalék fölé gyorsulhat az áremelkedés üteme. Balatoni András kedvező fejleménynek tartja, hogy a globális élelmiszerár-ciklus növekedési szakasza véget ért, és egyes termékkörökben már érdemi árkorrekció is megfigyelhető.
Virovácz rendkívül optimista az év eleji infláció alakulásával kapcsolatban: becslése szerint februárra akár 1,5–1,7 százalékos éves árindex is elképzelhető. Éves átlagban nagyjából 3 százalékos inflációval számol. A kamatpályát illetően februárra és márciusra két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést tart valószínűnek, így az alapkamat az év végére 5,5–5,75 százalékra mérséklődhet. Az ING előrejelzése szerint az EUR/HUF árfolyam az év végén 385 forint körül alakulhat, feltéve, hogy a választások nem váltanak ki szélsőséges piaci reakciót.
Palócz Éva szintén 5,5–5,75 százalékos alapkamatot vár decemberre. A forint árfolyamát tekintve 380–400 forintos sávval számol az euróval szemben, míg az éves átlagos infláció szerinte 3,5–3,8 százalék lehet. Virovácz arra is figyelmeztetett, hogy a választások kimenetelétől függetlenül elkerülhetetlen lesz a költségvetési konszolidáció, mivel a GDP-arányos hiány – ceteris paribus – 5,5 százalékra emelkedhet a növekedési cél várható alulteljesülése miatt.