Ki fizeti az összetört kocsit?

Mielőtt azonban belevágnánk a közepébe, tegyünk egy kis kitérőt!

Kötelező, van, akinek mégsincs

Alapesetben a károsultat a károkozó felelősségbiztosítása fizeti ki, míg a károkozó saját kárát az ő casco biztosítása enyhítheti. Feltéve, hogy van neki. Előbbi ugyanis kötelező, míg utóbbit mindenki saját belátása szerint köti meg.

Annak ellenére, hogy - mint azt a neve is mutatja - a gépjármű üzembentartójának kötelező megkötnie a felelősségbiztosítását, bizony akad néhány olyan autós az utakon, aki ezt mégsem tette meg. Hazánkban néhány százezerre becsülhető azok száma, akik nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítással kocsijukra.

Az Európai Unión belül az Egyesült Királyságban a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben. Becslések szerint húszból egyetlen egy autósnak nincsen gépjármű-biztosítása. Ha mindez még nem lenne elég, akkor az is hozzáadódik, hogy ők általában műszakilag problémás autókkal járják az utakat, tízszer gyakoribb köreikben az ittas vezetés, s éves szinten 500 millió fontba (103 milliárd forintba) kerül évente az általuk okozott kár kifizetése.

Ki fizeti ki a kárt?

Nem kell kétségbe esni akkor sem, ha esetleg egy olyan autóssal hozott minket össze a sors, aki pont a szabályok ellen vétett. Erre az esetre is van megoldás, ekkor ugyanis a Kártalanítási Számla terhére fognak bennünket kártalanítani. Ezt a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli.

Ha kiderült, hogy a károkozónak nincsen felelősségbiztosítása, úgy a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához (GKI) kell fordulni. Ezt a szervezet tájékoztatása szerint mindenki megteheti a saját felelősségbiztosítójánál.

Mindez idáig csak egyetlen esetet említettünk, mikor a Kártalanítási Számla kezelője köteles a kártalanításra, de nézzük, mikor fordulhat még ez elő!

A Kártalanítási Számla kezelője fizet abban az esetben is, ha egy biztosító és közte vitatott, hogy kinek kell a károsulttal szemben helytállnia. Megelőlegezi az összeget a számla kezelője a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében is, ha a biztosítók között vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsultak kárát megtéríteni.

Bejelentési kötelezettség: ne mulaszd el!

Mint abban az esetben is, mikor a másik félnek van felelősségbiztosítása, úgy ekkor is nagyon kell figyelni arra, hogy a káreseményt a megszabott határidőn belül jelentsük be. Az alapszabály szerint a baleset után 8 nap van arra, hogy a károsult bejelentse az esetet (a károkozónak is ezt kell tennie). A károsultnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy igényét jelentse a károkozó felelősségbiztosítójánál, illetve abban az esetben, ha nincs érvényes biztosítása a másik félnek, úgy ezt bármelyik felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítónál megteheti.

Mindennek van határa...

A kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet meghatározza, mi az a kártérítési maximum, amit a Kártérítési Számla kezelője, vagy egy biztosító köteles fizetni. Dologi károk esetében káreseményeként összesen 500 millió forint összeghatárig, személyi sérüléses károk esetén pedig káreseményenként legfeljebb 1500 millió forintos határig köteles helytállni, függetlenül a károk számától.

Fontos tudni, hogy a vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

Nincs ingyen ebéd

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy "minek kössek biztosítást, ha úgyis fizetnek helyettem", nem árt, ha átfutja ezt a néhány sort, mivel több, súlyos következménye is van a kötelező biztosítás hiányának.

Először is, ha nincs kötelező biztosítás a kocsira, úgy azt az illetékes jegyző kivonja a forgalomból, s a rendőrtől is büntetésre számíthatunk. A másik lényeges dolog, hogy amennyiben úgy okozunk balesetet, hogy nincs kötelezőnk, s a Kártalanítási Számla fizet helyettünk, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy ezt be is vasalja rajtunk.

A kötelező rendeletben található szabály szerint ugyanis a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítése kapcsán felmerült összes ráfordításának és költségének megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől. A költségek pedig átalányösszegben is megállapíthatóak.

Kötelezős csapda

Nagyon kell figyelni arra, hogy amennyiben a kötelező biztosítási szerződésünk díj nemfizetés miatt szűnik meg, úgy új szerződést csak annál a biztosító társaságnál köthetünk, akinél megszűnt a szerződésünk. Ráadásul ekkor pótolni kell az elmaradt befizetéseket, s még a bonus-besorolásuk is elveszik.

Összefoglalva tehát az a legfontosabb, ne essünk kétségbe, ha olyasvalakivel karambolozunk, akinek nincs érvényes felelősségbiztosítása, hiszen a Kártalanítási Számla megtéríti a kárunkat. A másik oldal viszont nem örülhet, hiszen ezt rajta vissza fogják követelni...