Súlyos, ami kiderült Egressy Mátyás eltűnéséről: erre kevesen gondolnak a tini kapcsán

Az elmúlt napokban egy budapesti középiskolás eltűnése példátlan erővel mozgatta meg a közvéleményt: ezrek csatlakoztak online csoportokhoz, posztok terjedtek futótűzként, a hagyományos sajtó pedig gyorsan követte a közösségi média hullámát. De mi dönti el, hogy egy eltűnési ügy országos üggyé válik‑e, miközben más, hasonlóan súlyos esetek szinte teljesen láthatatlanok maradnak? Miért éppen ez a történet kapott ekkora figyelmet, és mit árul el mindez a magyar társadalom vakfoltjairól, félelmeiről és médiafogyasztási szokásairól?

Dr. Polyák Gábor jogászt, kommunikációs szakembert, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzorát kérdeztük arról, hogyan működik ma a figyelem logikája, milyen szerepe van a társadalmi státusznak, a véletlennek és a közösségi médiának, és miért lenne fontos, hogy az eltűnt gyerekek ügye ne csak akkor kerüljön előtérbe, amikor a hálózat éppen „rákapcsol”. Mitől függ ma Magyarországon, hogy egy eltűnési ügy országos figyelmet kap-e vagy sem?

Nehéz erre egyértelmű választ adni. Bizonyos értelemben az eltűnt személy „szerencséjén” múlik: hogy éppen milyen hírek vannak, mennyi figyelem fér el mellettük. Mondhatnám, hogy egy fiatalnak nagyobb esélye van, de tudjuk jól, rengeteg fiatal tűnik el, és a legtöbbjükből mégsem lesz hír. A média működésében sok a véletlen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre többen követelik az Ötkert nevű szórakozóhely bezárását Egressy Mátyás eltűnése miatt

Egyre hangosabbak azok a felháborodott reakciók, amelyek az eltűnt Egressy Mátyás ügye kapcsán már nemcsak a keresésre, hanem a belvárosi Ötkert azonnali bezáratására is felszólítanak,

Azzal a felvetéssel, hogy egy jól szituált, kapcsolatokkal rendelkező család gyermekének eltűnése sokkal nagyobb figyelmet kap, mint egy vidéki, szegénységben élő fiatalé, nem értett egyet:

Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ez mindig így működik, és azt sem tudom, hogy a most eltűnt fiatal milyen családból származik. De az biztos, hogy egy budapesti középiskolás története nagyon átélhető a többségi társadalom számára. Nincs benne semmi extrém: elindul valahova, és nem ér haza. Ez minden szülő legnagyobb félelme, könnyű magunkat meglátni ebben a helyzetben.

Mint elmondta, ezzel szemben borsodi kisfaluban élő 15 éves fiú eltűnése a középosztálybeli médiafogyasztónak kevésbé értelmezhető, az számára szinte egy ismeretlen világ. Meglátása szerint

nem sokkal tudunk az ott élőkről többet, mint teszem azt Brazíliáról. A távolság óriási, ez a vakfoltunk nagyon markáns. Nem része a hétköznapjainknak, hogy 18 éves gyerekek tűnnek el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egressy Mátyás eltűnése: bekövetkezhetett a legrosszabb, a Lánchídnál látták a térfigyelő kamerák, megtalálták a dolgait

Bár a rendőrség hivatalosan továbbra is keresi, kamerafelvételek és egy megtalált személyes tárgy is tragikus kimenetelre enged következtetni.

A mostani ügyben Facebook-csoportok alakultak, több ezren osztották a posztokat, ez azt mutatja, hogy ma már a közösségi média jobban meghatározza egy eltűnés láthatóságát, mint a hagyományos sajtó.

A közösségi médiánál semmi sem gyorsabb vagy azonnalibb. És az sem mindegy, milyen ismeretségi körben történik az eltűnés. Egy budapesti középiskolás korosztályban nagyon széles a network, amely azonnal mozgósítható. Ez ma sokkal több embert ér el, mint a hagyományos média.

 - véli a szekember, majd hozzátette, ezt a sztorit nem kellett keresni, ez jött, muszáj volt vele foglalkozni. Az újságírónak nem kell szégyellnie magát azért, mert nem tud kimaradni egy ilyen esetből, és azért sem, ha közben szembesül vele: hány hasonló történetből marad ki.

Az viszont helyes következtetés, ha egy szerkesztőség elgondolkodik azon, hogy van-e dolga ezzel a témával hosszabb távon. Például: legyen-e rendszeres blokk az eltűnt gyerekekről? Mert minden eltűnt személy megérdemelné a nyilvánosságot, de hogy ezt olvasni fogják-e, lesz-e belőle közösségi médiás akció, az már nem befolyásolható.

 - tette hozzá. Tehát meglátása szerint a média napi működése nem bír el annyi eltűnést, mint amennyi történik Magyarországon, és a közösség sem. Ha minden nap lenne egy ilyen hír, akkor elinflálódnának. A figyelmünk véges: ez nem mentség, de tény.

Hogy akkor mégis minek köszönhető az erre az esete adott kirobbanó reakció, azt válaszolta,

három tényező biztosan benne van: átélhető a többségi társadalom számára, a véletlen, hogy éppen milyen hírek mellett kapott helyet, és az időzítés is számít. Lehet, hogy éppen kevés más hír volt, de valójában nem tudjuk pontosan. A közösségi média kiszámíthatatlan.

Ugyanakkor jól megmutatja ez az ügy, hogy a magyar társadalom számára a gyerekek ügye számít, ha egy gyerek eltűnik, arra felkapjuk a fejünket. Ez most is látszott.

Én úgy látom azonban, hogy ennek a témának elsősorban a közméiában lenne helye, nem lenne baj, ha valakinek, akkor nekik kellene rendszeresen foglalkozniuk az eltűnt gyerekek ügyeivel

 - véli a kommunikációs szakember.