Sorra tűnnek el pénzek magyar bankszámlákról: óriási a riadalom, minden szál ide fut

Pillanatok alatt tűnnek el pénzek magyarok bankszámláiról: minden nyom ide vezet

A banki csalások növekvő száma miatt az Erste Bank tavaly óta egyedi költési szokásokhoz igazított napi átutalási limiteket vezetett be ügyfelei számára. Bár az új biztonsági intézkedések sokaknak kényelmetlenséget okozhatnak, a statisztikák szerint a visszaélések mértéke indokolja a szigorítást. A bank sajtótájékoztatóján Kósa Anna compliance vezető osztotta meg a legfrissebb tapasztalatokat és trendeket az online pénzügyi csalások terén. Az eseményről a Pénzcentrum élőben tudósított.

Egy tollvonással lopja el magyarok otthonait az ingatlanmaffia: földhivatali ügyeskedés a módszer

A lakásmaffia fenyegetése egy-két évtizededdel ezelőtt slágertéma volt a sajtóban. Becsületes emberek vesztették el egy élet munkájának az eredményét: az ingatlanukat. Azóta számos biztonsági intézkedés került bevezetésre a szerződéskötés és az ingatlan-nyilvántartás területén, a probléma mégsem szűnt meg, mert nem csak a szabályok, de a csalók is jobbak lettek.  Emiatt ma is a lakásmaffia áldozatává válhatunk anélkül, hogy gondatlanok vagy figyelmetlenek lennénk, vagy hibát követnénk el, feltéve, hogy banki zálogjogtól és egyéb terhektől mentes ingatlannal rendelkezünk.

Orbán Viktor: a nyugdíjasok áfa-visszatérítést kapnak, milliónyi magyarnak engedik el örökre az adóját

2025. február 22-én tartott évértékelő beszédet Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök meghirdette a 100 új gyár programját, de a 2 és 3 gyermekes anyák SZJA-t is elengedik életük végééig. Ezen felül a nyugdíjasok idén az év második felében áfa-visszatérítést kapnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Végleg bezár a legendás magyar porcelángyár: egy hungarikummal kevesebb lesz, oda a helyi örökség

Végleg bezár a nagy múltra visszatekintő, Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Kalocsai Porcelán Manufaktúra. Ez volt az egyik utolsó, nagy múltú porcelánfestő üzem Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló, ami jön! Nemsoká 2 millió magyar tűnik el a semmibe: 10 milliós országból 7 milliós leszünk

2100-ra Magyarország lakossága 2,2 millió fővel csökkenhet, így a jelenlegi 9,6 milliós népesség 7,4 millióra apadhat.

Érik az újabb rezsiválság: néhány éven belül nem a gázszámla lesz a legnagyobb problémánk

Hatalmas energia- és vízigénnyel jár az AI alkalmazások működtetése, a becslések szerint a folyamat nem áll le, 2025-26-ban hetven százalékkal megugrik a kereslet az alkalmazások iránt. Akadnak olyan számok is, hogy 2030-ra az iparágnak 160 százalékkal több energiára lesz szüksége a jelenleginél, és amiről kevesebb szó esik, az adatközpontok lassan olyan mértékben hűtővíz-igényesek, mint az atomerőművek. Nem véletlenül kutatások folynak, hogy a jövőben például óceánok alatt működnének, vagy Szibériában. A Pénzcentrum megkeresésére szakértők mondták el, hogyan lehetséges az óriási energia és vízigény iránti problémakört kezelni.

Így hozhat óriási pusztulást a Földön Elon Musk: ha ez bekövetkezik, 100 évet repülünk vissza az időben

Sokan távoli és elvont tudományként kezelik a csillagászatot, pedig annak hatása mélyen beépült a mindennapjainkba, a GPS-től a műholdas kommunikáción át az orvosi képalkotásig. Ráadásul az egyre növekvő űrszemét komoly fenyegetést jelent a műholdas rendszerekre, és ha nem kezeljük időben, a Kessler-szindróma miatt az űrtevékenység ellehetetlenülhet, és ami még rosszabb, a modern életünk alapjaiban változhat meg (és ebben még Elon Musk is negatív hős lehet). Emiatt a jövőben kiemelt szerep hárulhat a csillagászokra, űripari mérnökökre. Magyarország kutatási és űripari fejlesztései révén nemcsak a problémák megoldásában játszhat szerepet, hanem gazdasági előnyökhöz is juthat. Ahogy a technológia fejlődése eléri földi korlátait, elkerülhetetlen, hogy az emberiség a világűr felé forduljon. Többek között ilyen témákról beszélgettünk a Pénzcentrum legújabb cikkében a Magyar Csillagászati Egyesület elnökével, Kereszturi Ákossal.

Adómentesség az anyáknak: mutatjuk, hány nőt érinthet Orbánék nagy ajándéka

Orbán Viktor 2025-ös évértékelőjében bejelentette: nemcsak a négygyermekes anyák, hanem a két- és háromgyermekes dolgozó nők is SZJA-mentességet kapnak. A lépés óriási tömeget érint, hiszen a statisztikák szerint a többgyermekes anyák jelentős része aktívan dolgozik. Az adatok azt mutatják, hogy a kétgyermekes anyák 84 százaléka, míg a három vagy több gyermeket nevelő nők 67,1 százaléka foglalkoztatott – vagyis a változás nemcsak a családok életére, hanem az állami költségvetésre is komoly hatással lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez már a lakáskatasztrófa Magyarországon: erre nagyon ráfázik az átlag magyar

A 2010-es évtized második felétől az átlagkereset nem képes tartani a lépést a lakásárak emelkedésével.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megtudtuk, új autóvásárlási kedvezmény jöhet a magyar lakosságnak: sokaknak lehetne így új kocsija

A személyautók és kishaszonjárművek finanszírozása erősödött, miközben a termelőeszközök iránti kereslet visszaesett a gyengébb ipari teljesítmény miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teszten a Kia legolcsóbb SUV-ja: tényleg ez lehet a titkos tipp a Suzuki Vitara helyett?

Hiába az egyre szigorodó normák és az erőltetett zöld átállás, a Kia nem engedi el a Stonicot és a sima szívóbenzin motorokat.

Durva hatása lesz az orosz-ukrán békének: így gazdagodhat meg rajta bármelyik magyar?

Három éve tart az orosz-ukrán háború, amely nemcsak geopolitikai és katonai szempontból alakította át a világot, hanem a pénzügyi piacokra is mélyreható hatással volt. A béke hírének kapcsán azonban most az a kérdés, mi történik ezután. A CashTag legújabb elemzésében a Portfolio szakértői arra keresték a választ, hogy egy esetleges békekötés milyen hatással lehet a pénzpiacokra, a tőzsdékre és konkrétan a magyar gazdaságra. Milyen árfolyammozgások várhatóak, mely iparágak lehetnek a nyertesei és vesztesei a béke utáni időszaknak, és vajon az inflációra is csökkenő nyomást gyakorolhat-e a háború lezárása? A tőzsdék már most árazni kezdték a jövőt, de még mindig sok a bizonytalanság.

Sokkoló, amit az USA-orosz paktum magában foglal: ádáz idők várnak a magyarokra is Európában?

Miközben Európa katonailag és pénzügyileg is mélyen érintett az orosz-ukrán háborúban, a béketárgyalásokból teljesen kihagyják – és még Ukrajna sem ülhet az asztalnál. Az Egyesült Államok és Oroszország közvetlen egyeztetései, amelyeket Ukrajna tudta és részvétele nélkül indítottak el, komoly diplomáciai és geopolitikai kérdéseket vetnek fel. Különösen visszás mindez annak fényében, hogy az EU intézményei és tagállamai az USA után a legnagyobb támogatói Kijevnek, és a világ tíz legnagyobb katonai költője között két uniós ország is szerepel. Eközben a globális fegyverkezés újabb csúcsokat dönt, Németország például történelmi mértékű katonai kiadásai révén beugrott a világ öt legnagyobb hadikiadással rendelkező állama közé. Vajon egy ennyire aktív szereplőt hogyan lehet figyelmen kívül hagyni a háború lezárásáról szóló egyeztetéseken? És milyen következményei lehetnek annak, ha Európa csak kívülállóként nézi végig saját kontinensének geopolitikai átrendeződését?