Időzített bomba sok magyar otthona: kevesen tudják, semmi perc alatt porrá éghet a lakásuk

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint 2024-ben 6582 lakóépületben keletkezett tűz, ami átlagosan napi 18 lakástüzet jelent. A téli hónapokban ez a szám még magasabb: decemberben és januárban naponta átlagosan 24,8 tűzeset történt, ami óránként egy lakástűz. Karácsony három napja alatt tavaly összesen 8 otthon vált lakhatatlanná tűz miatt.

Arról nem tudni, hogy ezek közül hány esetben felelősek a tragédiákért az elektromos hálózathoz, rövidzárlatokhoz és egyéb meghibásodásokhoz kapcsolódó tűzesetek - éredklődésünkre a katasztrófavédelem most nem válaszolt. 2023-ra vonatkozóan korábban az OKF azt közölte: hogy az akkori, 6453 lakástűz közül hány vezethető vissza valamilyen elektromos problémára, azt biztosan csak azon esetekben lehet kijelenteni, amelyeknél tűzvizsgálat indult.

A 308 vizsgált lakóépület tüze közül 35 esetben volt megállapítható, hogy a tűz keletkezése valamilyen elektromos problémára vezethető vissza (nagy átmeneti ellenállás, rövidzárlat, vezetékek túlterhelése, töltés alatt lévő akkumulátor gyulladása). Tűzvizsgálat abban az esetben indul, ha a tűzben életét veszti valaki, kimagasló a keletkezett kár mértéke, szakmai okból indokolt, vagy a riasztási fokozat 3-as vagy annál magasabb (minden tűzesetet egy ötfokozatú skála alapján rangsorolnak, egyes a legkisebb, ötös a legnagyobb, legösszetettebb, legtöbb erőt igénylő eset).

Amikor nem indult tűzvizsgálat, csupán vélelmezhető a tűz keletkezési oka. A tavalyi 6453 lakástűzből 1853 esetben vélelmezhető, hogy a tűz elektromos okokra vezethető vissza. A feltételezhetően elektromos ok miatt keletkezett lakóháztüzekben 120-an sérültek meg és 7-en vesztették életüket

- ismertették akkoriban.

Ezért olyan veszélyes

Az elektromos tüzek egyik leggyakoribb oka, hogy a régi vezetékek és kötéseik nem a mai, jóval nagyobb energiaigényre lettek tervezve. A túlterhelt hálózat folyamatosan melegszik, a szigetelés meggyulladhat, a tűz pedig könnyen átterjed a környezetre. Elavult elektromos rendszer esetén szakemberrel történő felülvizsgálat és korszerűsítés szükséges.

Különös figyelmet kell fordítani a hosszabbítók és elosztók helyes használatára. A feltekert hosszabbító túlmelegedhet, ezért használat közben mindig teljesen ki kell fektetni, és nem szabad letakarni vagy terhelni. Egy elosztóba több nagy teljesítményű készüléket csatlakoztatni szintén veszélyes, ezeket külön konnektorból érdemes üzemeltetni.

Az elektromos fűtőtestek és hősugárzók akkor jelentenek komoly kockázatot, ha éghető anyag kerül a közelükbe. Ezeket tilos letakarni, illetve ruhaszárításra használni. Hasonló veszélyt jelenthet, ha laptopot vagy mobiltelefont ágyon, puha felületen töltünk, ahol a készülék túlmelegedhet.

Fontos az is, hogy az izzók teljesítménye megfeleljen a foglalat előírásainak, mert a túl nagy teljesítmény túlmelegedést és tüzet okozhat. Kevéssé ismert, de súlyos kockázatot jelent a réz- és alumíniumvezetékek összekötése is: az eltérő fémek oxidációja növeli az ellenállást, a kötés felmelegszik, végül meggyulladhat.

Csak megbízható forrásból származó termékeket szabad vásárolni, a régi eszközöket pedig használat előtt ellenőrizni kell. Sérült, deformált, megolvadt vagy szokatlan szagú elektromos készüléket nem szabad üzemeltetni, és használat után a berendezéseket ki kell kapcsolni.

Elektromos tüzet vízzel oltani tilos, amíg a készülék feszültség alatt van.

Otthoni környezetben az ABC porral oltó tűzoltó készülék a legalkalmasabb, amely a kezdődő tüzek gyors megfékezésére szolgál. Ugyanakkor minden esetben a gyors helyzetfelmérés a legfontosabb: ha a tűz nem oltható biztonságosan, azonnal menekülni kell, és értesíteni a tűzoltókat a 112-es segélyhívón.

Mit látnak a biztosítók?

Az elektromos eredetű tűzesetek a lakásbiztosítási károkon belül általánosan ismert és jelentős kockázati tényezőt jelentenek. Ezek az események jellemzően nem egyetlen okra vezethetők vissza: a túlterhelt elektromos hálózatok, az elavult vagy nem megfelelően karbantartott vezetékek, a hibás csatlakozások, illetve a meghibásodott vagy nem rendeltetésszerűen használt elektromos berendezések egyaránt szerepet játszhatnak a tűz kialakulásában

- mondta kérdésünkre Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője. Hozzátete: a beérkezett kárbejelentéseket tekintve a tűz biztosítási esemény alapján rendezett lakossági vagyonkárok feltehetően kb. 70-80%-a valamilyen elektromos meghibásodás következtében keletkezhetett. Statisztikáik szerint 2025-ben közel 130 olyan tűzeset történt, ami rövidzárlat miatt keletkezett.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elektromos eredetű tüzek nem minden esetben klasszikus zárlat következményei, gyakran lassabb folyamat eredményeként, rejtett hibák miatt alakulnak ki. Az ilyen jellegű károk megelőzésében kiemelt szerepe van a rendszeres műszaki felülvizsgálatnak, az elektromos hálózat korszerűsítésének, valamint a biztonságos eszközhasználatnak

- húzta alá.

A K&H Biztosító arról számolt be, hogy az elmúlt évben közel 900 tűzesethez köthető lakásbiztosítási kárt regisztráltak, amelyek tűz vagy elektromos hiba miatt keletkeztek. Ezek jellemzően több százezer forintos károkat okoztak, az ügyfeleknek átlagosan mintegy 500 ezer forint kártérítést fizettek ki. A katasztrófavédelem csak meghatározott, rendeletben szabályozott esetekben folytat le tűzvizsgálatot, így a keletkezett tűz tényleges oka sok esetben nem, vagy csak feltételezésekkel állapítható meg - tették hozzá.

A Generali Biztosító arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy minden lakástűz-esetet külön vizsgálnak: nem lehet lefektetni egy alapvetést, alapszabályt, melyet minden esetben alkalmazni lehetne.

Valamennyi esetben mérlegeljük az ügyfél közrehatását; ismerettel rendelkezhetett-e arról a hiányosságról, problémáról, ami miatt a tűz keletkezett, vagy csak elszenvedője volt a rossz kivitelezésnek

- fogalmazott a társaság. Hozzátették, a fentiek mellett érdemes még az elektromos gépjárművek kapcsán a töltőkről is beszélni, ez a téma ugyanis egyre többeket érint. A biztosító azt is kiemelte, hogy termékeiknél az épületek biztosítása esetén mind társasház, mind lakásbiztosítási termékben biztosított az elektromos gépjármű töltő berendezés - társasház esetén akkor is, ha a töltő magántulajdon.

A töltőből kiinduló tűz esetén a tűzkockázatra térülhetnek a sérült közös vagy külön tulajdonú vagyontárgyak, de a károkozó töltő üzemeltetője felé, annak megállapított felelőssége esetén regressz lehetőség nyílik. Tehát a lakóközösség kárai a biztosítási feltételek szerint megtérülhetnek tűz kockázatra. A töltő által okozott felelősségi kár esetén a felelősség kérdését kell vizsgálni. Alapvetés, hogy a felelősség elsősorban az üzemeltetőt/tulajdonost terheli

- ismertették.

A Gránit Biztosító megkeresésünkre közölte: a lakástüzek pontos kiváltó okának meghatározása a legtöbb esetben nehéz, mivel személyi sérüléssel nem járó tűzeseteknél a hatóságok jellemzően nem készítenek részletes tűzvizsgálati jegyzőkönyvet. Emiatt a biztosítói statisztikákban ritkán szerepel egyértelműen rögzített okként az elektromos hiba vagy zárlat.

A kárszakmai tapasztalatok és következtetések alapján ugyanakkor elmondható, hogy a lakástüzek mintegy 80 százaléka valamilyen elektromos eredetű problémára – például hálózati vagy készülékhibára – vezethető vissza, amennyiben kizárható a fűtési berendezés, illetve a nyílt láng (gyertya, cigaretta) szerepe

- tették hozzá. A biztosítónál éves szinten általában néhány tucat olyan lakásbiztosítási kárügy fordul elő, ahol nagy valószínűséggel elektromos hiba lehetett a tűz kiinduló oka. A károk összege széles skálán mozog: a néhány százezer forintos károktól egészen több tízmillió forintig terjedhet. A kár mértéke nem a kiváltó októl, hanem elsősorban a tűz továbbterjedésének körülményeitől függ (például az éghető anyagok jelenlététől, az észlelés gyorsaságától vagy attól, tartózkodott-e valaki az ingatlanban az esemény idején).

A Groupama Biztosító kérdésünkre arról beszélt, a tűzesetek keletkezési okaira vonatkozóan nem rendelkeznek pontos statisztikákkal, tapasztalataik alapján azonban elmondható, hogy a tűzesetek leginkább elektromos zárlat miatt keletkeznek. 2025-ben lakástűz miatt több mint ezer kárügyet jelentettek be, melynek értéke megközelítette a másfél milliárd forintot. 

A Colonnade Biztosító pedig kifejtette: a 2025-ös évben mintegy 25 olyan lakásbiztosítási kárbejelentést regisztráltak, ahol egyértelműen elektromos eredetű tűzeset történt. Megközelítőleg 3 millió forintos átlagkár volt egy-egy tűzesetnél.

Mikor fizet és mikor nem térít a biztosító?

A K&H ennek kapcsán azt mondta: a biztosító minden tűzesetet a szerződési feltételek alapján egyedileg vizsgál.

Mentesülhetünk a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a káreseményt szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás okozta. A szerződési feltételek részletesen tartalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó szabályokat. Fontos kiemelni, hogy a döntést mindig a rendelkezésünkre álló bizonyított információk alapján hozzuk meg

- hangsúlyozták.

A Groupama feltételei alapján a szerződő/biztosított részéről megvalósuló jogellenesség, szándékosság és súlyos gondatlanság számít kizárásnak. Minden egyes tűzesetnél megvizsgálják, hogy történt-e közrehatás a biztosítottunk részéről, és ha igen, akkor ezt figyelembe veszik a szolgáltatási összeg kifizetése során.

Ilyen eset lehet például, ha szakszerűtlenül történt a vezetékes hálózat kiépítése. Amennyiben olyan mérvű hiányosságról szerzünk bizonyosságot, hogy a tűz ennek a hiányosságnak a következménye, elfordulhat, hogy nem nyújtunk szolgáltatást

- hívták fel a figyelmet.

A Gránit Biztosító ismertette, hogy önmagában egy elektromos zárlat vagy egy háztartási készülék meghibásodása még nem minden esetben jár biztosítási kárigénnyel, amennyiben az nem okoz önálló lánggal égő tüzet vagy nem terjed tovább az ingatlan más részeire. Amikor azonban az elektromos hiba következtében tényleges tűz keletkezik – vagyis a láng képes égni és tovaterjedni –, az már biztosítási eseménynek minősül.

Teljes körű lakásbiztosítás esetén ilyen helyzetekben a biztosító jellemzően megtéríti a keletkezett károkat, függetlenül attól, hogy a tűz egy műszaki meghibásodás, túlterhelés vagy az elektromos hálózat állapotából fakadó probléma miatt indult el. A kifizetés kizárólag kivételes esetekben – például szándékos károkozás vagy súlyos gondatlanság fennállásakor – merülhet fel kérdésként.

A gyakorlat tehát nem az esemény kiváltó okának „hibáztatására”, hanem a ténylegesen bekövetkezett kár enyhítésére és az ügyfelek mielőbbi anyagi helyzetének rendezésére helyezi a hangsúlyt

- húzták alá.

Borbély Krisztián kérdésünkre arról beszélt, az Allianz lakásbiztosítási szerződési feltételei egyértelműen rögzítik, hogy az egyes biztosítási csomagok milyen káreseményekre nyújtanak fedezetet, ezért részletesen tartalmazzák többek között a tűz- és rövidzárlat-biztosítási események fogalmát, valamint a vonatkozó kizárásokat és szolgáltatáskorlátozásokat is.

Amennyiben egy tűzeset kapcsán a katasztrófavédelem hivatalos tűzvizsgálatot folytatott le, a jogalap elbírálása során figyelembe vesszük a vizsgálat megállapításait, indokolt esetben pedig igazságügyi tűzvizsgáló szakértőt is bevonhatunk a kár keletkezési okának tisztázására. Ha ezen szakértői vizsgálatok a biztosított terhére felróható körülményt vagy személyi felelősséget állapítanak meg, úgy közrehatást alkalmazunk a kár rendezése során, vagyis a kárnak azt a részét nem térítjük meg, amely a biztosított felróható magatartásával hozható összefüggésbe. A szerződési feltételek alapján teljes elutasításra okot adó, igazolt súlyos gondatlanság ugyanakkor csak kivételes esetekben fordul elő, ilyen lehet például áramlopással bizonyítottan összefüggésben keletkező tűzeseteknél

- sorolta a szakember, majd azt is kifejtette: a tűzkárokra vonatkozó fedezet az társaság lakásbiztosítási termékeinek alapbiztosításában is megtalálható, amely a füst- és koromszennyezés okozta károkra is kiterjed, míg a Max és Pro csomagok esetében – rendeltetésszerűen lángnak, hőnek vagy elektromos áram hatásának kitett vagyontárgyaknál, például kályhák vagy kazánok esetében – a tűzkár akkor is térülhet, ha a tűz más vagyontárgyakra nem terjed tovább.

A Colonnade szerint az elutasítások oka jellemzően az, hogy nem minősül biztosítási eseménynek a bejelentett káresemény. Gyakori például, hogy az ügyfelek tűzként jelentik be a rövidzárlatot vagy azt az esetet, amikor egy vezeték vagy relé kiég, de nem alakul ki tényleges, öntápláló lánggal égés, és nem terjed tovább a tűz.

Amennyiben valódi tűz keletkezik, a kár nagyon ritkán kerül elutasításra – gyakorlatilag csak akkor, ha a tűz oka szándékosságra vezethető vissza. A szabálytalanul kivitelezett elektromos hálózat hibájából, a "toldozott-foldozott" vezetékek vagy a rendszer elhanyagolt állapota miatt bekövetkező tűzesetek esetében a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettsége alól, vagy kármegosztást alkalmazhat. Fontos hangsúlyozni, hogy a bizonyítás terhe minden ilyen esetben a biztosítón van

- részletezték. A biztosító álláspontját szakértői véleményre és részletes tűzvizsgálatra alapítja.

A közkeletű vélekedéssel szemben egy tűzeset után nem tűnik el minden bizonyíték: egy szakszerű, alapos vizsgálat során pontosan megállapítható, hogy a használat szabályszerű volt-e

- tette hozzá a cég.

Óriásit hibáznak az ingatlantulajok

A Gránit Biztosító tapasztalatai szerint a problémák jelentős része nem egyedi hibás döntésekhez, hanem az ingatlan elektromos hálózatának általános állapotához köthető. Különösen a régebbi építésű lakásoknál fordul elő, hogy a falban futó vezetékek nem alkalmasak a mai, nagyobb teljesítményű elektromos eszközök egyidejű kiszolgálására.

Emellett kockázatot jelenthetnek a sérült, megtört csatlakozók, vezetékek, dugaljak, illetve az elhasználódott hosszabbítók és elosztók használata is, mivel ezek könnyen okozhatnak zárlatot vagy szikraképződést. Megelőzési szempontból ezért különösen fontos, hogy az ingatlantulajdonosok tisztában legyenek a lakás elektromos hálózatának korával és állapotával, valamint rendszeresen ellenőrizzék az általuk használt elektromos eszközök és csatlakozók épségét

- hívták fel a figyelmet. 

Borbély Krisztián is arról beszélt: az elektromos eredetű károk és tűzesetek hátterében leggyakrabban az elektromos hálózat nem megfelelő karbantartása, illetve az időszakos műszaki felülvizsgálatok elmaradása áll.

Bár az elektromos felülvizsgálat elvégzése ingatlan adásvétele vagy bérbeadása esetén kötelező, ezt követően a tulajdonosok többsége jellemzően már nem fordít kellő figyelmet a rendszeres ellenőrzésekre. Társasházak közös tulajdonú helyiségeiben a villamos biztonsági felülvizsgálatot jogszabály szerint alapesetben hatévente kötelező elvégezni, amely szintén kulcsszerepet játszik a kockázatok csökkentésében

- húzta alá a szakember. Emellett az Allianz szerint hasonlóan fontos az égéstermék-elvezetők rendszeres, egy- vagy kétévente esedékes ellenőrzése is, amelynek kezdeményezése 2018. január 1-je óta az egylakásos családi házak tulajdonosainak feladata a katasztrófavédelemnél, amennyiben az ingatlan nem szolgál vállalkozás székhelyéül.

Ez a kötelezettség ugyanakkor sok esetben nem ismert vagy nem kap kellő hangsúlyt az érintettek körében. A személy- és vagyonbiztonság növelése érdekében sokat tehetnek továbbá megelőző eszközök, például füst- és szén-monoxid-érzékelők, valamint megfelelő érintésvédelmi berendezések felszerelésével is - tette hozzá.

A Generali Biztosító szerint egyértelműen kijelenthető, hogy az elektromos tüzek elsősorban azért keletkeznek, mert valamilyen elektromos hiba, probléma van a hálózatban, amit több tényező vagy akár ezen tényezők közül több együttállása meghibásodást és végül tüzet okoz. Ezek az okok leggyakrabban a következők lehetnek:

• Nem megfelelő érintkezések: A csatlakozási pontoknál – például aljzatokban, lámpafoglalatoknál – kialakuló laza vagy hibás illesztések megnövelik az átmeneti ellenállást, ami túlmelegedéshez és tűz kialakulásához vezethet.
• Túlterhelt elektromos hálózat: Ha egy áramkörre a tervezettnél több elektromos eszköz csatlakozik, vagy a vezeték keresztmetszete nem megfelelő a rajta átfolyó áramerősséghez, az veszélyes hőtermelést okozhat – még akkor is, ha a védelmi eszközök elvileg ezt megakadályoznák. Gyakori eset, hogy a régebbi lakásban a hálózat nem bírja el a modern készülékek áramigényét, emiatt túlterheltté válik – ebben az esetben szakember segítségével érdemes korszerűsíteni a hálózatot.
• Sérült vezetékek: A mechanikai sérülések, elöregedett vagy megsérült szigetelésű kábelek – például bútorok alatt, falban vagy nehezen hozzáférhető helyeken – könnyen okozhatnak zárlatot vagy túlmelegedést.
• Meghibásodott elektromos berendezések: A nem megfelelően működő, elhasználódott vagy gyártási hibás elektromos készülékek belső meghibásodása szintén gyakori tűzforrás.
• Biztonsági rendszerek kiiktatása: A védelmi eszközök, például kismegszakítók vagy biztosítékok szándékos áthidalása, vagy eltávolítása jelentősen növelik az elektromos tűz kialakulásának kockázatát.

Emellett a társaság szakemberei szerint itt is fontos megemlíteni az elektromos gépjármű töltőket. Kockázati szempontból jelenleg még nem tesznek különbséget a töltővel felszerelt vagy a nem felszerelt épületek tekintetében.

Egy hibás töltőre vagy meghibásodott elektromos autóra visszavezethető tűzkárnál a biztosított vagyontárgyak helyreállítását főszabály szerint fizetjük a feltételek szerint, de kérdés a tűz oka. Ha ez valakinek a felróhatóságára vezethető vissza, akkor a felelősség és visszkereset előtérbe kerül, vizsgálandó

- közölték. Kifejtették: a legrosszabb opció a konnektorról hosszabbítóval történő töltés, mivel a fali vezeték, vagy maga a hosszabbító általában csak 1,5 mm2 keresztmetszetű maximum 10A-ig terhelhető vezetékekből áll. Egy 6-8 órás állandó 8-10A-es áramerősség már komoly hőterhelést okoz, mely tűzhöz vezethet. Egy elektromos tervezést követő, regisztrált szerelővel végzett telepítés, ahol CE minősítésű - például fali vagy szabadon álló - töltőt építenek ki, már sokkal biztonságosabb. Ezek például rendelkeznek kivitelezői nyilatkozattal, és megtörténik a villamos biztonsági felülvizsgálat is.

A felszíni töltők egyébként biztonságosabbak, hiszen egy esetleges égéskor felszabaduló füst és mérgező gázok szabad téren kevesebb gondot jelentenek, mint zárt térben, például mélygarázsban. A biztosítás szempontjából jobb, ha a töltők telepítésére szakosodott céggel szerződünk

- emelte ki a Generali.

A Colonnade azt emelte ki, hogy az elektromos tűzesetek jelentős része megelőzhető lenne. A tapasztalataik szerint a legjellemzőbb problémák közé tartozik:

• Elavult, régi elektromos hálózat, amelyet nem az aktuális fogyasztási igényekhez terveztek
• Rendszeres felülvizsgálat hiánya, különösen régebbi ingatlanok esetében
• Nem szabványos megoldások, például barkácsolt vezetékek, „megerősített” biztosítékok
• Nem megfelelő minőségű elektromos eszközök használata

Mint hozzátették, az elektromos tűz megelőzésének alapja a „jó gazda gondossága”: a vezetékek időben történő cseréje, a szakember által végzett ellenőrzés és a szabványos eszközök használata a biztosított érdeke is.

A Groupama kérdésünkre kijelentette: nem feltétlenül ügyfeleik követik el a hibákat, hiszen mindenki nem lehet villamossági szakember, nem biztos, hogy tisztában van az eszközök használatának következményeivel.

Nem biztos, hogy tisztában vannak a villamos hálózat kialakításával (pl. egy vásárolt ingatlan esetén minden kapcsolódobozban nem vizsgálhatjuk át a vezetékek összekötését). Az évtizedekkel ezelőtti előírásoknak megfelelő villamos hálózat már nehezen bírja el a mai nagy teljesítményű fogyasztókat, teljesen függetlenül attól, hogy hány fogyasztó üzemel egy konnektorról

- tették hozzá.

A K&H pedig azt emelte ki, hogy a kisebb lakástüzek oka legtöbbszőr a túlterhelt hosszabbító, ami azt jelenti, hogy több elektromos eszközt csatlakozik egyetlen hosszabbítóba, mint amennyit az biztonságosan elbír. De megemlítették még az elöregedett vezetékeket, a károsodott csatlakozásokat, amelyekből szintén pillanatok alatt tűz alakulhat ki.