Az Alkotmánybíróság elutasította a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kérdés hitelesítése elleni panaszokat.
Különleges jogrend változás: él a hadiállapot Magyarországon 2025 évében? Mit jelent a háborús veszélyhelyzet Magyarországon, mit jelent a háborús veszélyhelyzet alaptörvény?
Mik az előrehozott választás feltételei és mikor lesz előrehozott választás 2025 évében? Hogyan működik az előrehozott választás, minek kell bekövetkeznie hozzá és miért?
A kormány szigorú intézkedéseket tervez a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására: alkotmánymódosítással és új jogszabályokkal lépnének fel a droghasználat és -terjesztés ellen.
A cél egy erősebb jogi eszköztár kialakítása az önkormányzatok számára Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint.
Zacher Gábor nehezen hiszi, hogy az Alaptörvényben rögzített tiltástól, illetve a büntetések emelésétől kevesebb kábítószer fogyna el hazánkban.
A magyar kormány 2024-es költségvetését összesen 37 alkalommal módosították az év során.
Megemelnék a bírói kinevezések alsó korhatárát 30-ról 35 évre, a bírói nyugdíjkorhatárt pedig 70 évre emelnék.
Nem lenne szükséges az ügyészi múlt ahhoz, hogy valakit Magyarországon fűügyésszé válasszanak és kinevezzenek - ez áll a módosítóban.
11 órakor megkezdődött a Kormányinfó, szó esett a benzinárstop mellett az Alaptörvény-módosításról és a SPAR kivonulásáról is.
Nem tervezte, hogy elnök lesz, de nem fog kitérni a szolgálat elől - ezt mondta első hivatalos beszédében Sulyok Tamás köztársasági elnök, akit ma iktattak be hivatalába.
Számos kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. Döntés lesz egyebek mellett a nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő alaptörvény-módosításról.
A helyiek nem szavazhatnak a Győri Ipari Park bővítéséről, mert az már nem helyi közügy.
Megtámadta a tavaly nyári nyugdíjemelésről szóló rendeletet egy nyugdíjas. Az ugyanis kizárta az emelésből az időseket, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba.
Az egységes szerkezetbe foglalt Alaptörvény tartalmazza a 11. módosítást is.
November 1-től újra kihirdetik a vezsélyhelyzetet, és módosul az 5%-os lakásáfára vonatkozó rendelet is.
A januártól hatályos átnevezés összesen több ezer hatóságot, intézményt, szervezetet és rendezvényt érinthet.
A Magyar Nemzet információi szerint a Fidesz-frakcióban döntés született arról, hogy alaptörvény-kiegészítésben rögzítik a rezsicsökkentés védelmét. A javaslatról az Országgyűlés még idén szavazhat.
A módosított Alaptörvénybe ütközhet a családok támogatásáról szóló törvény azon passzusa, amely arról rendelkezik, hogy ki számít egyedülállónak. Az új Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a család alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony. Ennek alapján az élettársak akkor sem tartoznak egy családba, ha közös gyermekük van. Ha viszont nem tartoznak egy családba, akkor kvázi egyedülállókként nevelik a gyermeküket, gyermekeiket. Ez esetben pedig emelt összegű családi pótlékra lennének jogosultak.
