Súlyos figyelmeztetést kapott hazánk: a kiéleződött háborús feszültségre a mi pénztárcánk is rámehet

A szakértő szerint a Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai művelete, amely 2026. február 28-án kezdődött, azonnal erősítette a kockázatkerülést a globális piacokon. A Brent crude oil ára az eszkaláció után gyorsan emelkedett, és egyes időszakokban megközelítette a 82 dollár per hordó szintet. Elemzők szerint a konfliktus elhúzódása esetén akár 90–100 dolláros olajár sem zárható ki.

A geopolitikai feszültség hatására a befektetők a biztonságos eszközök felé fordultak. Az amerikai államkötvények, az arany és a svájci frank erősödött, miközben a részvénypiacokon csökkenés volt megfigyelhető a növekvő kockázati felárak miatt. A piacok figyelme az Ománi-szoros helyzetére is irányul, mivel ezen az útvonalon halad át a világ energiaszállításainak mintegy ötöde.

Jacek Jurczyński szerint az energiaárak emelkedése különösen az importőr országok számára jelent kockázatot. Ha az olaj és a gáz ára tartósan magas marad, az növelheti az inflációs nyomást ezekben a gazdaságokban.

A szakértő kiemelte, hogy a forint a konfliktus első napjaiban viszonylag stabil maradt a főbb devizákkal szemben. A dollár árfolyama a forinhoz képest február végén és március elején 318–319 forint körül alakult, míg az euró árfolyama a forinhoz képest 376–380 forint közelében mozgott.

Jurczyński szerint a forint stabilitását több tényező is támogatta. A Magyar Nemzeti Bank viszonylag magas kamatszintje vonzóvá teszi a forintalapú befektetéseket, miközben a pozitív külkereskedelmi mérleg tőkebeáramlást biztosít az országba. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a forint a feltörekvő piaci devizákhoz hasonlóan érzékenyen reagálhat a hirtelen kockázatkerülési hullámokra.

Magyarország gazdasága erősen kapcsolódik az Európai Unió piacaihoz, különösen Németország gazdaságához. A magas energiaárak a partnerek oldalán csökkenthetik a keresletet a magyar export iránt, miközben az importált energiahordozók drágulása közvetlenül növeli a költségnyomást.

A szakértő szerint a következő hónapokban az árupiaci folyamatok maradnak a legfontosabb tényezők az infláció és a devizaárfolyamok alakulásában. Ha az energiaárak tartósan magas szinten maradnak, az növelheti az inflációs kockázatokat. Ha azonban a közel-keleti helyzet stabilizálódik és az energiaszállítások normalizálódnak, a geopolitikai felár fokozatosan csökkenhet az árakban.