Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
A korábbi előrejelzésnek megfelelően tovább nyílt az árolló augusztusban a budapesti albérletpiacon.
Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Számos kiadott lakásnál augusztusban és szeptemberben van az “évforduló”, és sok esetben az inflációs mértékéhez “van kötve” az automatikus bérleti díjemelés.
A felvételi ponthatárok kihirdetése óta több mint 10 százalékkal élénkült az ingatlanpiac. Az egyik legfontosabb kritérium a rezsi.
35 százalékkal drágábban kínálják a kiadó lakásokat Budapesten, mint egy évet. Egy átlagos 54 négyzetméteres ingatlanért már havi 175 ezer forintot kérnek.
Jelentős drágulás látható az albérletpiacon, aminek a levét az ősszel kezdő friss egyetemisták fogják meginni: az eddigieknél is nehezebb lesz olcsó albérletet találni.
Amikor kiderült, hogy mennie kell, nem is akart a problémával foglalkozni, az univerzumtól várta a megoldást.
Drágulással ért véget 2021, de az albérletárak még a járvány előtti szint alatt vannak
A koronavírus-járvány újabb hullámai ellenére az év második felében nőtt a forgalom a kiadó lakások piacán, a bérleti díjak decemberre elérték idei csúcsukat.
Meg sem kottyant az erőteljes negyedik hullám a budapesti bérlakáspiacnak, sőt, novemberben a bérleti díj szintje éves csúcsot döntött.
Októberben átlagosan 149 ezer forintot kértek a bérbeadók lakásukért, ami 5,6 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál.
A bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság.
Ezt mutatja, hogy Debrecenben, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron szeptember közepén 120 és 130 ezer forintnál jártak az árak, vagyis ezekben a városban már annyiba kerülnek az albérletek, mint a legolcsóbb budapesti kerületekben.
Nincs könnyű helyzetben, aki a legkisebb fizetéssel akarna albérletbe menni. Piaci körülmények között Budapesten esélytelen az önálló lakás, ahogy a legtöbb vidéki nagyvárosban is.
A januári mélypont után jó hír a bérbeadóknak, hogy a lakóingatlan bérleti díjak országos szinten több hónapja stabilan növekednek.
A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban.
A Belvárosban és a megyei régiós központokban érezhetően, minimum tíz százalékkal csökkentek az albérletárak, máshol viszont pont az ellenkezője igaz.
