Meg sem kottyant az erőteljes negyedik hullám a budapesti bérlakáspiacnak, sőt, novemberben a bérleti díj szintje éves csúcsot döntött.
Októberben átlagosan 149 ezer forintot kértek a bérbeadók lakásukért, ami 5,6 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál.
A bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság.
Ezt mutatja, hogy Debrecenben, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron szeptember közepén 120 és 130 ezer forintnál jártak az árak, vagyis ezekben a városban már annyiba kerülnek az albérletek, mint a legolcsóbb budapesti kerületekben.
Nincs könnyű helyzetben, aki a legkisebb fizetéssel akarna albérletbe menni. Piaci körülmények között Budapesten esélytelen az önálló lakás, ahogy a legtöbb vidéki nagyvárosban is.
A januári mélypont után jó hír a bérbeadóknak, hogy a lakóingatlan bérleti díjak országos szinten több hónapja stabilan növekednek.
A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban.
A Belvárosban és a megyei régiós központokban érezhetően, minimum tíz százalékkal csökkentek az albérletárak, máshol viszont pont az ellenkezője igaz.
Élénkül az albérletpiac, mivel pár nap múlva kiderül, hogy a végzett középiskolások melyik felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat.
A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, a szeptembertől a fővárosban élők most kezdenek majd körülnézni, így időszerű némi helyzetelemzés.
Alaposan rá kell készülniük az albérletkeresésre azoknak az egyetemistáknak, akik az új tanévre kedvező áron szeretnének kiadó lakást találni a fővárosban.
A júliusi-augusztusi albérletpiaci főszezonban az egyetemisták kivételes helyzetben lesznek, „békeidőben” még soha nem látott szintű kínálatból válogathatnak.
A kétszeres, háromszoros értéknövekedés a múlté.
A tulajdonosok mindössze 2 százaléka utasította el a bérlők kedvezményre vonatkozó kérelmét.
Brutális az áremelkedés.
