Olyan válságsorozatot szabadíthat el az iráni háború, ami magá alá temeti egész Magyarországot: sokkoló forgatókönyvek születtek

Izrael és az Egyesült Államok február végén nagyszabású csapásokat indított iráni célpontok ellen, amire Teherán regionális ellencsapásokkal válaszolt. A konfliktus gyorsan túlnőtt a két országon, és a Közel-Kelet több államát is érinti. A világgazdaság szempontjából azonban a legkritikusabb fejlemény a Hormuzi-szoros forgalmának megakadása, amelyen békeidőben a globális kőolaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka halad át. A szállítások leállása már most jelentős árkilengéseket okozott az energiahordozók piacán.

A Portfolio elemzése három lehetséges forgatókönyvet vázol fel. A legkedvezőbb esetben a konfliktus gyorsan lezárul, a szoros forgalma helyreáll, és az olaj- valamint gázárakban csak átmeneti kockázati prémium marad. Egy elhúzódó, de részben kontroll alatt tartott háború tartósan magasabb energiaárakat hozhat, 90-100 dollár közötti olajárral és érdemi európai gázár-emelkedéssel. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárul, ami akár 120-150 dolláros olajárat és a jelenlegihez képest többszörös gázárszintet eredményezhet.

Azonban egy tartós energiapiaci sokk különösen az energiaimportőr országokat sújtaná. Ázsiában Japán, Dél-Korea, India és Kína, Európában pedig a magas LNG-függőséggel rendelkező államok kerülnének nehéz helyzetbe. Az energia drágulása rontaná a folyó fizetési mérlegeket, nyomást helyezne a devizákra, és új inflációs hullámot indíthatna el.

Magyarország számára a 2022-es energiaválság tapasztalatai talán a legintőbbek ezekben a napokban: akkor a megugró energiaárak a GDP 8 százaléka fölé lökték a folyó fizetési mérleg hiányát, miközben az infláció 25 százalék fölé emelkedett. Az elemzés szerint, ha a mostani konfliktus tartós kínálati és ársokkba torkollik, Európa ismét hasonló külső egyensúlyi és inflációs nyomás alá kerülhet.