Nagy bajban a magyar IT-szektor: ha nem lépnek, lassan elfogynak a dolgozók
Gondok lehetnek az utánpótlással a magyar informatikai szektorban egy kutatás szerint.
Gondok lehetnek az utánpótlással a magyar informatikai szektorban egy kutatás szerint.
Azt ne ültessük el senkinek a fejében, hogy egy nyolchetes képzés után ennyit tud majd keresni.
Legtöbben a kiégés előtt állnak az eredeti szakmájukban, amikor az IT szektor felé fordulnak.
Több mint 40 ezren végezték el sikeresen a gazdaságvédelmi akcióterv részeként indított 8 hetes ingyenes informatikai képzést, erre épült rá a programozói képzés, amelyben 1076-an vettek részt.
Egyre többen hisznek abban, hogy érdemes önmagunkba befektetni és egy sikerszakmát választani.
Egy most induló, ingyenesen elvégezhető kurzus azoknak a nőknek szeretne segítséget nyújtani, akik motiváltak és nyitottak az új tudás befogadására.
Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
Történelmi csúcson az informatikai működésre és fejlesztésre fordított büdzsé a vállalatoknál.
A pályaválasztók jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány létezik.
Közelharc folyik az informatikusokért, közel 3 hónapba is telhet egy megfelelő kolléga megtalálása.
Van-e még hiány, az AI valóban csökkenti-e az IT állások számát és mi várható idén?
Munkaadóknak és alkalmazottaknak együtt kell dolgozniuk a távmunka nehézségeinek megoldásán. Máhr Tamás az ABBYY magyarországi vezetője szerint a legfontosabb dolog, amit a munkáltatók tehetnek, az, hogy igyekeznek a folyamatokat a lehető legszemélyesebbé tenni és vigyázni a dolgozók mentális egészségére.
Óriási feladat és felelősség hárult az IT-szakemberekre a járvány miatt.
Nem kevés pénzért.
Amikor 2007. január 28-án először megtartották, talán sokan meglepődtek, és nem is értették: mi szükség van egyáltalán adatvédelmi világnapra?
Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal - derül ki egy most elkészült kutatásból. Az átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.
A járvány kitörésével számos munka, tevékenység és szolgáltatás az online térbe költözött, ezzel párhuzamosan pedig extrém módon megnőtt a piaci kereslet az olyan szakemberek iránt, akik ezeket a tevékenységet megfelelő módon támogatni tudják. Friss statisztikai adatokból pontosan kiderül, milyen égető szükség van rájuk.
A 2021-es egyetemi rangsorban az ELTE Informatikai Kara végzett az első helyen.
Az életrajzi filmek egyáltalán nem unalmasak, ha érdekes emberekről szólnak!
Ennek a fele sem tréfa.