Ha itt élsz Magyarországon, ne csodálkozz, hogy nem kapsz munkát: bődületesek a régiók közti különbségek, sokaknak költözniük kellene

2024-ben 4,2 millió ember volt legalább egy éve munkanélküli az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy az EU munkaerőjének 1,9 százaléka volt munkanélküli már 12 hónapja vagy annál hosszabb ideje, azaz a munkanélküliek körében minden harmadik ember hosszútávon állás nélkül maradt az Eurostat friss adatai alapján.

Az Európai Unió régiói közül 195-ről állnak rendelkezésre információk, ezek közül 82 régió az EU-átlag fölött, 106 régió az átlag alatt volt, míg 7 régió pontosan az átlaggal megegyező értéket mutatott. A legnagyobb érték 16,3 százalék volt, míg a legalacsonyabb 0,4 százalék.

Itt a legmagasabb a hosszútávú munkanélküliség aránya

Az általános munkanélküliségi adatokhoz hasonlóan a legmagasabb hosszútávú munkanélküliségi arányokat az EU déli országaiban, illetve Franciaország több külső régiójában figyelték meg.

A spanyol autonóm régiókban élt 2024-ben a legtöbb olyan ember, aki legalább 12 hónapja nem talált munkát valamilyen okból: Ciudad de Melilla (16,3 százalék) és Ciudad de Ceuta (15,8 százalék) messze a legmagasabb értékeket mutatták.

A francia Guadeloupe régió (11,4 százalék) volt az egyetlen másik olyan uniós régió, ahol szintén kétszámjegyű értéket mértek. Ezen kívül azonban egy másik francia külső régió, Réunion szintén viszonylag magas rátát mutatott 8,2 százalékkal.

Dél-Olaszország három régiójában – Campaniában (9,9 százalék), Kalábriában (8,3 százalék) és Szicíliában (8,0 százék) – ugyanígy legalább 8 százalékos hosszútávú munkanélküliségi arányokat regisztráltak.

Itt maradtak munka nélkül a legkevesebben hosszútávon

Az EU 52 régiójában maradt a hosszútávú munkanélküliségi ráta 1 százalék alatt. Ezek a régiók főként Belgium északi részén, Csehországban, Dániában, Északnyugat-Magyarországon, Hollandiában, Ausztriában és Lengyelországban koncentrálódtak.

Ezen kívül még szintén 1 százalék alatti értéket mutatott Málta is (0,7 százalékkal), viszont az EU legalacsonyabb rátáját, 0,4 százalékot – négy régióban figyelték meg: két egymással szomszédos cseh régióban, Prahában és Střední Čechyben, valamint Hollandia Utrecht és Noord-Brabant régióiban.

Magyarország kettős képet mutat

Magyarország hosszútávú munkanélküliségi adatai az Eurostat friss statisztikái alapján vegyes képet mutatnak. 2024-ben országos szinten a 15–74 éves korosztályon belül mintegy

75,7 ezer fő tartozott a legalább egy éve állástalanok közé, ami a munkaerő 1,5 százalékát jelenti.

Ez egyrészt növekedést jelent az egy évvel korábbi, 2023-as adatokhoz képest (akkor 1,4 százalék volt ez az érték), másrészt viszont ez az arány még így is az EU-átlag (1,9 százalék) alatt van, így Magyarország összességében kedvezőbb helyzetben van, mint számos déli vagy keleti tagállam.

A környező országok közül előzzük Romániát és Horvátországot, a hosszútávú munkanélküliség mindkét országban a munkaerő 1,8 százalékát érinti, illetve Szlovákiát, ahol ez a mutató jóval magasabb, 3,5 százalékos értéket mutat. Ugyanakkor lemaradtunk a lengyelektől és a csehektől (náluk 0,8 százalékos az arány), illetve az osztrákoktól is (1,1 százalék).

Regionális bontásban jelentős különbségek látszanak Magyarországon. A legkedvezőbb értékek Közép-Magyarországon voltak mérhetők. Budapest és Pest vármegye egyaránt 0,8 százalékos rátát mutat, ami az EU egyik legalacsonyabb arányát mutatja. Ugyanakkor a Dunántúlon vegyes a kép, Nyugat- és Közép-Dunántúl 0,6-0,8 százalékos körüli értéket hozott, míg Dél-Dunántúlon a ráta 2,8 százalékra emelkedett, ami viszont már az uniós átlag fölé esik.

Az Alföld és Észak-Magyarország régióiban hasonlóan kritikus a helyzet. Észak-Magyarországon 2,7 százalék, Észak-Alföldön 2,6 százalék, míg Dél-Alföldön 1,9 százalék volt a hosszútávú munkanélküliségi ráta. Ezek az értékek jóval magasabbak, mint a központi és nyugati régióké, és közelebb állnak a dél-európai országok problémásabb mutatóihoz.

A területi különbségek tehát markánsak: míg Budapest és környéke az EU élmezőnyébe tartozik, addig az észak-keleti régiókban a tartós munkanélküliség kétszer-háromszor magasabb. Ez a kettősség jól mutatja, hogy a magyar munkaerőpiac stabilitása erősen területi alapon differenciálódik.

Így alakul a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

Ahogy arról korábban a Pénzcentrum is beszámolt, 2025 július–szeptemberében a munkakeresés átlagos időtartama 11,2 hónap volt hazánkban, ez az adat pedig még csak nem is a tartós munkanélküliségre vonatkozik, csupán közelíti azt. A munkanélküliek közel 30 százaléka legalább egy éve nem talált állást, ugyanakkor 45,6 százalékuk három hónapnál rövidebb ideje keresett munkát. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma szeptember végén összesen 220 ezer fő volt, ami 3,6 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

A teljes munkaerőpiac a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 679 ezer fő volt a 15–74 éves korosztályban, ami 29 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel együtt a munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 221 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékon állt. A foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében stabil maradt, mindez pedig arra utal, hogy bár a tartós munkanélküliség továbbra is komoly kihívást jelent, a munkaerőpiac viszonylag stabil képet mutat.