Gigantikus IT-leállás 2024-ben: kiderült, így bénította meg valójában egyetlen frissítés a világot
Soha nem volt akkora leállás az IT-rendszerekben, mint amit a héten a CrowdStrike frissítés okozott a Windows rendszereiben. Hogy történhetett ez?
Soha nem volt akkora leállás az IT-rendszerekben, mint amit a héten a CrowdStrike frissítés okozott a Windows rendszereiben. Hogy történhetett ez?
Jelentős problémát okozott egy kiberbiztonsági vállalat hibás frissítése, amelynek hatása számos szektorra kiterjed.
A kiberbiztonság - más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban.
Drasztikusan emelkednek a bankkártyás tranzakciókhoz kötődő, illetve az átutalások és a beszedések esetében előforduló csalások Magyarországon.
Ismét lendületet kaptak a Netflix nevében kiküldött átverések, a héten tömegek kaptak SMS-t a streaming-szolgáltatóra hivatkozva, hogy lejár a jelszavuk.
Arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.
A szolgáltató tájékoztatása szerint csalók küldhettek számlabefizetésre vonatkozó vagy webmail-belépésre ösztönző e-maileket a nevükben.
Ha maga az ügyfél adja meg belépési adatait a bűnözőknek, akkor a banki biztonsági rendszerek nem jelentenek megoldást.
A magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak.
Jóval gyakoribbak voltak az Oroszországból és Kínából indított kibertámadások tavaly.
"Amint az emberiség kilép az önmagát kiszolgáló rabszolgaságból, talán más dolgokkal is foglalkozhatunk."
A Magyar Cetelem Bank nevében ismételten adathalász telefonhívásokkal támadnak csalók.
A tavalyi negyedik negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál az átutalással kapcsolatos kibercsalások volumene 36 százalékkal, esetszáma pedig 34 százalékkal esett vissza.
A kiberbűnözők a támadások 90 százalékában éltek vissza a távoli asztal protokollal (RDP-vel).
A kibercsalók továbbra is rendkívül változatos módon támadják az ügyfeleket.
A pénzügyi bűncselekmények megelőzése jelenleg nem hatékony, becslések szerint a bűncselekményekkel érintett vagyon értékének csak egy elenyésző részét sikerül visszaszerezni.
Két fő módja van a titkosított adatok helyreállításának egy zsarolóvírus-támadás során: a biztonsági másolatokból való visszaállítás és a váltságdíj kifizetése.
A belső vizsgálatuk alapján kevés felhasználó volt érintett, és az ő adataik sem kompromittálódtak.
Az okosotthon-eszközök terjedése jelentős kiberbiztonsági kockázatokat rejt magában.
A "masszív kibertámadás" a gazdasági, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették.