Pokoli vészhelyzet Parajdon: továbbra is tiltott zóna a sószoros – itt a legfrissebb helyzetjelentés a katasztrófa után
3. Vészhelyzet van: Továbbra sem lehet bemenni a parajdi Sószorosba
3. Vészhelyzet van: Továbbra sem lehet bemenni a parajdi Sószorosba
A parajdi sóbánya napjai meg vannak számlálva – figyelmeztetett dr. Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője az Erdély TV #24plusz című műsorában.
Leváltották a vízzel elárasztott parajdi sóbányát is működtető román Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét.
Megállapították, hogy előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
A miniszter szerint a kockázatokról tudott a Salrom, a román vízügyi igazgatóság, az ásványi erőforrások országos ügynöksége (ANRM), valamint a gazdasági tárca is.
A turizmust is bedöntheti az ökológiai katasztrófa Parajdon, az erdélyi turistacélpont túlélése csakis összefogással valósulhat meg.
Végéhez közelednek a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok: bevezették a Korond-patak vizét az elárasztott parajdi sóbánya fölött kiépített csőrendszerbe.
Szakértőkkel való egyeztetésre hivatkozva Miruță kijelentette, hogy a bányát már nem lehet megmenteni.
A nagy hőségre való tekintettel az ősz elejére halasztották a szervezők a „Könnyek a vízben” Segélykoncertet.
Továbbra sem sikerült elterelni a Korondi-patak vizét a parajdi sóbányánál, így az továbbra is jelentős mennyiségű oldott sót szállít, amiből bőven jut a Maros folyóba is.
"Lehetséges, hogy beomlik, és tóvá változik" - fogalmazott a miniszter.
A román kormány közleménye szerint a tanácskozásra a helyzet sürgőssége miatt volt szükség.
A parajdi sóbánya májusi katasztrófája drámai emlékeztető arra, milyen gyorsan válhatnak áldozattá természeti értékeink.
Késést okoz a nyersanyagbeszerzés a Korond-patak elterelési munkálatainál.
A parajdi Sóvidék a helyi gazdaság és turizmus alapeleme volt. A turizmus évtizedekig szinte kizárólag a bányára, azon belül a gyógyturizmusra épült. De mi lesz eztán a páratlan vidékkel?
A térség délnyugati részén, különösen a Dózsa-bánya környezetében, enyhe süllyedést és/vagy kelet felé történő elmozdulást (műholdtól való távolodást) figyeltek meg.
Független kutatók átfogó tanulmánya szerint a parajdi bányakatasztrófa után súlyosan károsodott a Kis-Küküllő vízminősége, és a halállomány jelentős része kipusztult – ráadásul a helyreállás akár évtizedekbe is telhet.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Parajdon megkezdődött a bajba jutott családok segítése: az Ökumenikus Segélyszervezet félmillió forintos gyorssegéllyel támogatja a sóbányakatasztrófa károsultjait.