Kiszivárgott egy sokkoló jelentés: kipusztult a Kis-Küküllő élővilága a parajdi katasztrófa után + Fotók

A Székelyhon birtokába került független kutatói jelentés szerint visszafordíthatatlan pusztítás történt a Kis-Küküllőn, miután a parajdi sóbánya súlyos balesete miatt megnőtt a folyó sóterhelése. A dokumentum szerint a víz sótartalma számos szakaszon elérte vagy meghaladta a halálos szintet a halfauna számára, és már most 12 halfaj, valamint egy ingolafaj pusztulását dokumentálták.

A tanulmányban szereplő adatok szerint a sókoncentráció június közepén Erdőszentgyörgy fölött elérte a 17,3 g/l értéket – ez több mint 40-szerese az ivóvízben megengedett kloridion-határértéknek. A legsúlyosabb mérés 80 g/l sókoncentrációt mutatott a Korond-patakban, míg Szováta alatt 15,7 g/l-t mértek a Kis-Küküllőben. A kritikus érték 7–15 g/l között van, amely már néhány nap alatt is végzetes lehet a halak számára.

A helyszíni megfigyelések szerint a só okozta pusztítás elsőként a halakat sújtja, majd fokozatosan érinti a vízparti növényzetet és a talajvizet is. A szakértők figyelmeztetnek: ha a sókoncentráció nem csökken gyorsan, akkor a mezőgazdasági területek talajvize is károsodhat, veszélyeztetve a növény- és erdőállományt.

A kutatók mérései szerint a víz vezetőképességéből becsülhető sótartalom a folyó mentén lassan csökken, de ez részben a hígító intézkedéseknek, részben az időjárásnak köszönhető – hosszú távú megoldás azonban nincs. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg sem monitoringhálózat, sem állami beavatkozási stratégia nem áll rendelkezésre, a mérések önkéntes kutatók saját eszközeiből valósulnak meg.

A biológusok figyelmeztetnek: a természetes regenerációhoz szükség lenne a vízfolyás mesterséges akadályainak eltávolítására, mivel csak így térhetnének vissza az egyesült Küküllőből vagy a Marosból azok a fajok, amelyek túlélték a katasztrófát. A haltelepítést nem tartják megoldásnak, mert az többnyire tájidegen, gazdasági fajokat érintene, amelyek felboríthatnák az ökoszisztémát.

A jelentés emlékeztet arra is, hogy a Kis-Küküllő halfaunájáról legutóbb 2014-ben készült átfogó felmérés, és a mostani krízis miatt szükség lenne egy új, részletes ökológiai állapotfelmérésre – már csak azért is, mert az eddig azonosított elpusztult fajok a tíz évvel ezelőtti állomány legalább felét jelentik.

Címlapkép: MTI/Veres Nándor