Magyarok százezrei jogosultak 300 ezer forintos lakástámogatásra: több, lehetőség is van - Így csinálják az élelmesek

Az akadálymentesítési támogatás összege legfeljebb 300 ezer forint, melyet 10 évenként lehet igényelni a lakókörnyezet akadálymentesítésére. A támogatást 2001-ben vezették be Magyarországon 150 ezer forintos összeghatárral, majd ezt limitet emelték meg 2016-ban 300 ezer forintra. Közel egy évtized elteltével a támogatás összege változatlanul 300 ezer forint, miközben az építőanyagok ára, a munkadíjak költsége a többszörösére nőtt. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az akadálymentesítés költsége akár több milliós kiadás is lehet a jelenlegi árak mellett.

A 300 ezer forintos összeghatár meghúzása óta eltelt időszak inflációja kapcsán Juhász Attila a Pénzcentrumnak elmondta: jelentős változások történtek az építőanyagokat érintően, viszont termékkörönként meglehetősen nagy eltéréseket mutat az árváltozás. "Az általunk vizsgált termékkörökben az átlagos építőanyag infláció 125%-os volt, megközelítőleg ennyivel kerül többe az építőanyag 2016 óta" - mondta el az az Újház Zrt. és az ÉVOSZ szakértője és kitért konkrét példákra is. A cement esetében például 150%-os volt az emelkedés 2016 óta, a csemperagasztók 110%-kal drágultak, de egy általános szanitert (pl. egy alföldi vécét) nézve is 95%-os volt a változás a mértéke. A szakértő szerint tehát egy évtized alatt az árak legalább a duplájára emelkedtek, de egyes építőanyagok ára ennél is nagyobb mértékben, másfélszeresére nőtt. 

A kivitelezési díjak terén is jelentősebb mértékű változások történetek. Az ÉVOSZ által kommunikált átlagos építőipari munkadíj változások, és KSH-adatok alapján 10 év alatt az építőipari bruttó munkadíjak átlagosan 174 százalékkal nőttek

- mondta lapunknak Juhász Attila hozzátéve, hogy ez éves viszonylatban átlagosan 11%-os emelkedést jelent. Tehát az infláció a munkadíjak esetében még az építőanyag-költségeknél is magasabb volt.

A szakértő elmondása alapján tehát az akadálymentesítési támogatás összege mára a fele- vagy harmadannyit ér, mint amikor a 300 forintos összeghatárt meghúzták. Ebből az összegből 2025-ben teljes egészében alig fedezhető valamely akadálymentesítési munka.

Juhász Attila elmondása szerint 300 ezer forint például egy beltéri ajtó cseréjére, vagy egy nagyobb méretű homlokzati nyílászáró cseréjére lehet elegendő. 2016-ban ebből az összegből még minimum kettő ajtót ki lehetett cserélni. Egy másik példával élve a szakértő szerint 2016-ban egy átlagos burkoló megközelítőleg 3-5 ezer forint körüli négyzetméteráron dolgozott, ma inkább 10-15 ezer forintos négyzetméterár jellemző. Az anyagköltség pedig minimum kétszer annyiba kerül, mint tíz éve, összesen nagyjából 25 ezer forint lehet négyzetméterenként az anyagköltség és munkadíj együtt. Tehát 300 ezer forintból 10-12 négyzetméternyi fürdőszobai csempeburkolást lehet megvalósítani, míg 2016-ban ugyanegyebből az összegből megközelítőleg 25 négyzetméter burkolás is kijött - mondta el Juhász Attila.

Egy nagyobb léptékű átalakítás 2025-ben biztosan több milliós tétel. Így 300 ezer forintból az esetek többségében a felújítási munkálatoknak a 10%-át sem fedezhető

- mondta el az ÉVOSZ és az Újház Zrt. szakértője a Pénzcentrum kérdésére.

A következőkben részletesen ismertetjük, hogy mit érdemes tudni az akadálymentesítési támogatásról: ki jogosult, milyen munkákat lehet elszámolni, hogyan kell igényelni. Cikkünk végén kitérünk arra is, milyen támogatási, finanszírozási lehetőségeket lehet igénybe venni az akadálymentesítési támogatás mellett.

Mi az akadálymentesítés támogatás?

Az akadálymentesítési támogatás lényege, hogy a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzéséhez nyújtson anyagi segítséget. A támogatást a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szabályozza a II. Közvetlen támogatások pontja 2. Akadálymentesítési támogatás nevű alpontjában. A 9. § szerint mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.

Az akadálymentesítési támogatás összege

Az akadálymentesítési támogatást 2001-ben vezették be, ekkor az akadálymentesítési munkákra fordítható maximális összeg 150 ezer forint volt. Ezt az összeghatárt emelték 2016-ban 300 ezer forintra, mely 2025-ig sem változott: a támogatás összege legfeljebb 300 000 forint lehet alkalmanként. (A beruházás ennél többe is kerülhet, de az elszámolható összeg maximum 300 ezer forint.) A vissza nem térítendő állami támogatás a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével ismételten igényelhető.

Egészen pontosan az említett rendelet szerint ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe. Továbbá ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

Mire fordítható az akadálymentesítési támogatás?

Az említett rendelet szerint az akadálymentesítési támogatás

1. akadálymentes új lakás építéséhez, lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
2. meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint,

• ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
• ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

Mi minősül akadálymentesítési munkának?

Az említett rendelet szerint akadálymentesítési munka:

• lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
• elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
• kaputelefon beszerelése,
• korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
• ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
• beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
• különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
• higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
• felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
• elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
• lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

Az akadálymentesítési munka része a fent felsorolt munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig. A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell - a beruházás lehet nagyobb, mint 300 ezer forint, de legfeljebb ennyi támogatás igényelhető.

Ki igényelheti az akadálymentesítési támogatást?

A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

• a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
• ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) honlapján található tájékoztatás szerint mozgáskorlátozott személynek tekintendő:

1. a mozgásszervi fogyatékos személy, vagy
2. súlyos mozgáskorlátozott személy.

Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki 

• állapota miatt a helyváltoztatáshoz meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
• mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
• meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Súlyos mozgáskorlátozottnak az a személy tekintendő, aki

• mozgásszervi fogyatékosnak minősül (fogyatékossági támogatást kap)
• a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosult mozgásszervi fogyatékosságban szenved,
• a közlekedőképességében súlyosan akadályozott (ezt a közlekedőképesség és / vagy egyéb orvosbizottsági papírokkal tudja alátámasztani)

Milyen BNO-kód alapján járhat támogatás?

Bár a súlyos fogyatékosságokat, illetve más mozgásszervi korlátozottságot jelentő betegségeket meg lehet határozni BNO-kód alapján, hogy jogosult-e valaki támogatásra egészségi állapota/betegsége alapján, az fogja eldönteni, mit mutatnak a benyújtott dokumentumok, milyen súlyos az állapot. Ezért nem lenne érdemes BNO-kódokat felsorolni, mert az még nem biztosíték. 

Arra viszont érdemes gondolni, hogy nem csak azok lehetnek jogosultak ilyen támogatásra, akiket mozgáskorlátozottnak tekinthetünk: más egészségi állapotok is - melyek esetében az akadálymentesítés indokolt - jogosulttá tehetnek. A fogyatékossági támogatásra (ami az akadálymentesítési támogatás igénylésére is jogosít) jogosultak lehetnek autista személyek is, ha állapotuk indokolttá tesz. Egyes kromoszóma-rendellenességek (pl. Down- vagy Williams-szindróma) is jogosulttá tehetnek, ha az állapot indokolja. Vagy akár a túlmozgással együtt járó súlyos mozgáskoordinációs zavarok is, melyek a járást, vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozzák (ilyen lehet a Parkinson-kór, Parkinson-szindrómák és az egyéb mozgászavarok - Huntington-chorea, Wilson-kór, vagy sérülés, fertőzés, mérgezés, stroke, daganatok okozta dystoniák - mozgáskoordinációs zavara is). 

Érdemes a személy állapotából és nem a diagnózisából kiindulni: ha az állapota indokolja a lakókörnyezet akadálymentesítését, jó eséllyel jogosult a támogatásra a kódoktól függetlenül.

Azon túlmenően, hogy fogyatékos, mozgáskorlátozott személy - illetve közeli hozzátartozója, gondozója, élettársa - igényelheti a támogatást, ezt megteheti a lakástulajdonos is. A MEOSZ tájékoztatása szerint mozgáskorlátozott személyek közül jogosult lehet az akadálymentesítési támogatásra: 

• az építtető, vagy a vásárló, illetve az építtetővel, vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó, vagy élettárs;
• a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs;
  az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy élettárs.

Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

Az akadálymentesítési támogatás igénylése, szükséges dokumentumok

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézetekhez kell benyújtani. (Az igényléseket befogadó hitelintézetekről ez az utolsó közétett lista, mely némiképp elavult. Viszont általánosságban igaz, hogy amelyik banknál a családtámogatások igényelhetők, benyújtható a kérelem.) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmét a támogatás nyújtására szerződött hitelintézethez nyújthatja be az államhoz. A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a támogatás igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére.

A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

• a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti iratokkal,
• a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.

Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

A további szükséges dokumentumokról érdemes a kérelem benyújtását megelőzően a bankfiókokban, vagy a hitelintézetek honlapján tájékozódni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarok százezrei jogosultak ilyen rezsikedvezményre: egyre kevesebben igénylik, pedig megéri

Ahhoz, hogy valaki védendő fogyasztói státuszt kapjon, kérelmet kell benyújtania az illetékes villamosenergia-elosztónak, földgázelosztónak és a víziközmű-szolgáltatónak.

Hogy történik a támogatási kérelem elbírálása?

Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége álláspontját. A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti. A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén részletes, írásbeli tájékoztatót küld a kérelem elutasításának indokáról, a rendelet szerinti, nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével. Ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, akkor a támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a támogatott lakás fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivataltól, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalától. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítása iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz.

A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a rendelet szerinti jogosultsági feltételek teljesítését nem megfelelően állapította meg, azonban az igénylő egyébként a hitelintézet belső szabályzata szerint nem
hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.

Mikor fizetik ki a támogatás összegét?

A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a
vételár megfizetéséhez, illetve építés/korszerűsítés finanszírozásához már felhasználták és ezt igazolták. Erre akkor lehet szükség, ha a tervezett beruházás költsége meghaladja a 300 ezer forintot.

A lakástulajdonosnak az utolsó részfolyósítást követően az akadálymentesítési támogatás esetén legfeljebb egy éven belül, lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akire a tekintettel támogatást az állam folyósította. A további igazolási kötelezettségről a folyósító intézet küld részletes tájékoztatást.

Más támogatást is érdemes igénybe venni

Mint látható, önmagában az akadálymentesítési támogatás egy jelentősebb akadálymentesítési átalakításnak csak töredékét fedezi. Ezért érdemes lehet más támogatásokat is igénybe venni. Érdemes tudni, hogy jelenleg többféle lakásfelújítási támogatás is elérhető az akadálymentesítési támogatáson túl is: (ugyan az idénre betervezett harmadik felújítási program elindítását a kormány elnapolta, így is) elérhető kétféle otthonfelújítási támogatás.

Az egyik a 2025. január 1-jén elindult, a felújítási munkálatok széles körére kiterjedő vidéki otthonfelújítási program az 5000 fő alatti kistelepüléseken, amellyel legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás érhető el (a legalább egy gyermeket nevelők vagy nyugdíjasok számára). Az ebből a támogatásból finanszírozható felújítási munkálatok és az akadálymentesítési munkálatok jó része fedi egymást.

A másik a 2024. július 1-jén elindult és január 20-ától kedvezőbb feltételekkel folytatódó, kifejezetten energia-korszerűsítési célú otthonfelújítási program - ez esetben elvárás a legalább 30%-os energiamegtakarítás elérése. Ebből a támogatásból egyrészt a nyílászárók akadálymentes nyílászáróra való cseréje, másrészt a lakás fűtési rendszerének átalakítása például fedezhető. (Az akadálymentesítési támogatás is felhasználható a lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is).

Ne feledkezzünk meg továbbá a Falusi Csokról sem, mely bővítésre, korszerűsítésre is fordítható; valamint a bankok által kínált hitellehetőségekről. Illetve rászorultsági alapon az önkormányzatoknál is elérhetők különféle támogatások, mint a rendkívüli települési támogatás, vagy egészségügyi állapot romlása esetén a Magyar Államkincstártól igényelhető egyszeri segély.