A trükk ezúttal annyi, hogy a természetesen hamis értesítőben a csalók saját számlaszámukat adják meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett egy telefonos kibercsaló ellen, aki a jegybank nevével visszaélve kárt okozott egy ügyfélnek.
Újabb telefonos csalási kísérlet terjed, amelyben 500 ezer forintos nyereménnyel kecsegtetik az áldozatokat,
Több millió forintot csalt ki egy idős asszonytól egy magát ügyvédnek kiadó csaló Vas vármegyében.
A KiberPajzs állítólagos „biztonsági szolgálata” nevében telefonálnak csalók magánszemélyeknek - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.
Új iPhone-os átverés: hackerek az Apple saját szervereit használják hamis vásárlási értesítések küldésére
A digitális csalások már a kisebb településeket is elérték: egyre gyakoribbak azok az e-mailek, sms-ek vagy telefonhívások.
A mai modern, digitális világban a mobilalkalmazások nélkülözhetetlenek a legtöbb ember életében.
A csalók a pénzintézet egyik vezetőjének nevével élnek vissza, a bank most jelzi, hogy természetesen csalási kísérletről van szó.
Az elmúlt napokban a Díjnet Zrt. nevével és logójával visszaélve, adathalász e-mail üzeneteket küldtek ismeretlenek, amelyben sikertelen fizetésről tájékoztatják a címzetteket.
A nő még akkor is végig vonalban volt a csalóval, amikor a bankban intézte az új hozzáférését. Négymilliójába került a naivság.
Piackutatásra, illetve az ügyfelek bankkártyájáról indított állítólagos jogtalan tranzakciók miatti egyeztetésre hivatkoznak a kibercsalók.
Idős férfit csaptak be banki ügyintézőnek kiadva magukat a csalók, akik 32 millió forintot csaltak ki áldozatuktól.
A Gondosóra egy ingyenesen igényelhető segélyhívó okosóra, amely elsősorban az idősebb korosztály biztonságát szolgálja. Hogy működik? Ennek jártunk most részletesen utána. Lássuk!
Manapság sajnos már senkinek nem új hír, hogy csalók keresik telefonon, SMS-ben, e-mailen. Na, de hogy tudjuk kivédeni ezeket a kéretlen kereséseket?
Újra támadásba lendültek az SMS-ben és e-mailben terjedő csalók: ezúttal a Magyar Posta nevében próbálnak meg személyes és banki adatokat kicsalni.
A csalók gyakran keresik az ügyfeleket telefonon keresztül a bank nevében, melynek során előfordulhat, hogy a bank vezetőinek adják ki magukat.
A hívások rövid ideig tartanak, így a címzett általában nem tudja felvenni – ezzel próbálják elérni, hogy visszahívják őket.
Az NNGYK nevében próbálkoznak a legújabban színre lépő telefonos csalók, akik akár tízezrekre is levehetik a gyanútlan áldozatokat.
Újfajta csalási séma kezd elterjedni itthon: vonzó árú termékek, szolgáltatások külföldi online felületeken való megvásárlásakor az ügyfelek óvatlanul egy rejtett előfizetéshez is jóváhagyásukat adják.
