Bődületes összegű bírságot szabott ki tavaly a GVH: rengeteg magyart vezettek meg az online térben

A GVH 2020-ban 96 új eljárást indított és 106 folyamatban lévő eljárást zárt le, ez utóbbi mintegy 9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az ügyek legnagyobb részét az összefonódásokkal kapcsolatos eljárások tették ki. Tavaly 61 fúziós bejelentés érkezett a GVH-hoz, amely 7%-kal több az előző évinél. Ügyszám tekintetében ezt követték a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos fogyasztóvédelmi ügyek. A többi ügy pedig versenykorlátozó megállapodások és erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indultak.

A vállalkozások világjárvány okozta nehéz helyzetére tekintettel a GVH 768 millió Ft bírságot érintő fizetési átütemezést és részletfizetést engedélyezett. Több ügyben pedig a GVH a bírság mértékének megállapítása során figyelembe vette az említett szempontot. 2013 óta nem került sor akkora összegű bírság kiszabására egy naptári év során, mint az előző évben. Idézzük fel, hogy melyek voltak azok a magatartások, amelyek elkövetése miatt a legmagasabb összegű, milliárdos nagyságrendű bírságok jártak 2020-ban.

Első helyezett: 2,5 milliárd forint

A legmagasabb bírságot egy holland székhelyű online szállásfoglaló portál üzemeltetője kapta.

• a vállalkozás megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, a fogyasztók ugyanis az ingyenes lemondás lehetőségét sok esetben csak időben korlátozottan vehették igénybe, illetve magasabb árat fizettek a szállásért, azaz az ingyenesség árát a vállalkozás valójában beépítette az érintett szállás díjába,
• a vállalkozás agresszív értékesítési gyakorlatot is folytatott azáltal, hogy pszichés nyomás gyakorlásával (a szállás lefoglalására sürgető és FOMO hatást előidéző állításokkal) igyekezett rábírni a fogyasztókat a minél hamarabb történő foglalásra,
• a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el továbbá a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor.

Második helyezett: 1,6 milliárd forint

A második legmagasabb összegű bírságot két hazai társkereső weboldalt is működtető, luxemburgi székhelyű vállalkozásra szabta ki a GVH, tekintve, hogy az több jogsértést is megvalósított:

• ingyenesen hirdette a társkereső szolgáltatást, holott a szolgáltatáshoz díjmentesen korlátozott mértékben lehetett hozzáférni, a célnak megfelelő használat csak díjfizetés ellenében volt lehetséges,
• megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatás időtartamáról, valamint az igénybevétel alatt fizetendő díjról, tekintve, hogy a prémium előfizetés automatikus
• meghosszabbodására, valamint a meghosszabbított időtartam alatt fizetendő díjra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók a megjelenítés módjából adódóan nem észlelték,
• megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatását igénybe vevők számáról,
• az információk közzététele és a szolgáltatás tartalmának kialakítása és annak nyújtása, valamint a weboldalak működtetése során megsértette a szakmai gondosság követelményét is.

Harmadik helyezett: 1 milliárd forint

A harmadik legmagasabb összegű bírságot a GVH az előzőkkel ellentétben nem fogyasztóvédelmi, hanem antitröszt típusú ügyben szabta ki. A személyzeti tanácsadással foglalkozó vállalkozások országos szövetségével szemben azért került sor bírság kiszabására, mivel annak etikai szabályzata 7 éven keresztül több olyan rendelkezést (pl. a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díja, a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma) is tartalmazott, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták.

Az árrögzítés ugyanis a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, mivel jelentős társadalmi többletterhet eredményez, míg az átcsábítási tilalom a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. Az etikai szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését.

A kiszabott, összesen 8,4 milliárd forint versenyfelügyeleti bírság mellett a fogyasztói kompenzáció – amelyet a vállalkozások a GVH-val való együttműködés során az elkövetett jogsértés negatív hatásainak kompenzálása érdekében fizetnek a fogyasztóknak – értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.

"A bírságkiszabás során 2020-ban a Versenytanács 8 ügyben vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont vállalkozások részéről megfelelési program kidolgozására került sor. Ezzel a lépéssel a vállalkozások nagyságrendileg 200 millió forint bírságkedvezményben részesültek" - foglalta össze Dávid Barbara, az AegisLegal versenyjogi szakértője.