Beérett Trump ámokfutása, így lett a dollár a világ beteg embere: csúcsokat döntöget a forint árfolyama

A devizapiac januári alakulására döntően a dollár tartós gyengülése nyomta rá a bélyegét. Szinte valamennyi jelentősebb deviza erősödni tudott az amerikai fizetőeszközzel szemben. A forint a szakértői várakozásokat is felülmúlta: a tavalyi jelentős felértékelődés után idén év elején tovább kapaszkodott, és kétéves rekordot állított fel az euróval szemben. A carry trade stratégia továbbra is meghatározó szerepet játszik a piaci mozgásokban, miközben a közelgő választások egyelőre nem okoznak érdemi kockázatérzet-növekedést a befektetők körében.

A dollár lejtmenete már tavaly megkezdődött: az amerikai deviza több mint tíz százalékot veszített értékéből az euróhoz képest, így az árfolyam 2021 óta nem látott szintekre került. Sokan arra számítottak, hogy az új év némi konszolidációt hozhat, ehhez képest januárban inkább felgyorsult a dollár gyengülése. Egyetlen hónap alatt közel egy százalékot veszített az euróval szemben, és az EUR/USD jegyzés időszakosan még az 1,20-as pszichológiai határ fölé is benézett. A hónap utolsó napjaiban tapasztalható kisebb dollárerősödés ugyan mérsékelte a veszteséget, de az irány továbbra is egyértelműen lefelé mutatott.

A dollár tartós gyengélkedése mögött több mélyebb, strukturális probléma áll. Az amerikai államháztartás romló helyzete és a dinamikusan növekvő adósságállomány régóta aggasztja a piaci szereplőket. Szerintük mielőbbi fiskális korrekcióra lenne szükség ahhoz, hogy megálljon az adósságspirál. Bizonytalanságot okoznak Donald Trump kereskedelempolitikai lépései is. Miután tavaly év végén úgy tűnt, sikerül megállapodásra jutni a főbb partnerekkel, az új év elején ismét vámemeléseket helyezett kilátásba Kanada, Dél-Korea és több európai ország irányába.

Januárban tovább fokozta a dollárra nehezedő nyomást a japán jen körüli feszültség. A japán deviza veszélyes mértékben gyengült, miközben a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak a kormány expanzív fiskális tervei miatt. A helyzet annyira komollyá vált, hogy felmerült egy összehangolt amerikai–japán piaci beavatkozás lehetősége is, amelyet végül nem hajtottak végre.

Bizonytalanságot okoz Jerome Powell Fed-elnöki mandátumának májusi lejárta is. Trump pénteki bejelentése szerint Kevin Warsh lehet az utódjelölt. Az ING Bank szakértői ezt a dollár szempontjából kedvező fejleménynek tartják, mivel Warsh a lehetséges jelöltek közül a leginkább piacbarát szereplőnek számít. Úgy látják ugyanakkor, hogy önmagában ez a személyi döntés nem lesz elég a dollár gyengülő trendjének megfordításához.

A carry trade stratégia továbbra is az egyik legfontosabb mozgatórugója a devizapiacnak. Lényege, hogy a befektetők alacsony kamatszintű devizában vesznek fel hitelt, majd a forrást magasabb hozamú eszközökbe fektetik, így profitálva a kamatkülönbözetből, illetve az esetleges árfolyamnyereségből. A magyar forint 6,5 százalékos alapkamatával különösen vonzó célponttá vált. A tavalyi évben a magyar állampapírokon dollárban számolva közel 25 százalékos hozamot lehetett realizálni.

Bár sok elemző a választási év közeledtével óvatosabb teljesítményt várt a forinttól, a magyar deviza januárban kétéves csúcsra erősödött az euróval szemben, az árfolyam átmenetileg a 380-as szint alá is benézett. A forint egy hónap alatt 0,7 százalékkal erősödött az euróhoz, és 1,6 százalékkal a dollárhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot, ugyanakkor az elemzői konszenzus szerint február–március környékén megkezdődhet az enyhítési ciklus.

A globális devizapiaci rangsorban januárban a brazil reál teljesített a legjobban. A 15 százalékos kamatszint és a nyersanyagexportőr gazdasági szerkezet együttese öt százalékos erősödést eredményezett a dollárral szemben. A fejlett országok devizái közül a norvég korona és az új-zélandi dollár áll az élen, szorosan mögöttük az ausztrál dollárral. A chilei pesó és a dél-afrikai rand szintén mintegy három százalékkal erősödött, elsősorban a kedvező kamatkörnyezetnek és nyersanyagexport-kitettségüknek köszönhetően. Figyelemre méltó az orosz rubel 3,8 százalékos javulása is. A vesztes oldalon szinte csak az indiai rúpia és a török líra említhető, amelyek még a gyengélkedő dollárral szemben is veszítettek értékükből.

A forint teljesítménye nemzetközi összehasonlításban a középmezőnybe sorolható, regionális szinten viszont felülmúlta a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej teljesítményét is. Ez arra utal, hogy a befektetőket egyelőre nem riasztják el a választásokhoz kapcsolódó politikai kockázatok. Számukra továbbra is a kedvező kamatkülönbözet a legfontosabb szempont.

A kampány hajrájában természetesen nem zárható ki a forintárfolyam fokozott volatilitása. A választásokat követően, a május–júniusi hitelminősítői felülvizsgálatok idején szintén nőhet a piaci ingadozás. Mindazonáltal amíg a nemzetközi környezet kedvez a magasabb kamatozású, feltörekvő piaci devizáknak, a forint helyzete összességében stabilnak tekinthető. A 400 forint fölötti euróárfolyam a jelenlegi kondíciók mellett inkább távoli forgatókönyvnek tűnik.