Itt a pontos menetrend: ekkor lélegezhet fel Magyarország a koronavírus-válságból

A koronavírus-járvány miatti korlátozások következményei Magyarországon a gazdasági szervezetek és a háztartások szerint is súlyosak, és még hosszabb távon negatív marad a hatásuk. A gazdasági visszaesés leküzdését, az újbóli általános és egyértelmű növekedést több tényező is nehezíti. A következő években feltehetően jelentős gondot okoz majd a rendkívül magas államháztartási hiány és megnövekedett államadósság kényszerű csökkentése.

A gazdasági visszaesés mértékénél fontosabb, hogy a gazdaság és a társadalom megrendült állapotából milyen áldozatokkal jár a kilábalásunk a szakértők szerint. A korábbi tapasztalatok szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése lenne a megoldás a további évek növekedésének meglapozásához. 2021-re azt jósolták, hogy várhatóan leggyorsabban az építőipar, az ipar és a szállítás bővül, míg a turizmus-vendéglátás, az ingatlanszektor talpra állása nehezen halad.

Az MNB júniusban tartott sajtótájékoztatóján - az alapkamat emelését követően - elhangzott: a gazdasági növekedés rövid távon is dinamikus, nemcsak éves összevetésben. Ennek hátterében egyrészt a foglalkoztatás gyors helyreállása áll, mivel ez hatással van a háztartások keresletére, így a fogyasztásra is. Az áruexport V alakú kilábalást mutat, viszont, szolgáltatásexport csak 2023-ban érheti el a válság előtti szintjét. Ennek oka, hogy főként a turizmus ennek a motorja, ennek a szektornak a kilábalása viszont jóval lassabb.

Előbb, mint az osztrákok, de később, mint a szlovákok

Aszerint, hogy milyen GDP-növekedés tapasztalható az egyes országokban (/fő), lehet következtetni arra, mikorra érhet véget a járvány okozta válság. A Visual Capitalist idővonala szerint - amit OECD adatok alapján készítettek - amíg Kína, Törökország, vagy Litvánia már túl vannak a válságon, addig Argentína gazdasága csak 2026. második negyedévében fogja elérni a járvány előtti szintet. Ugyanígy sokat kell várniuk a kilábalásra a szaudiaknak, mexikóiaknak, izlandiaknak, vagy spanyoloknak.

Magyarország kilábalását 2022. első negyedévére jósolják.

Ez azt jelenti, hogy előbb leszünk túl a válságon, mint Hollandia, Csehország, Ausztria, Franciaország, Szlovénia, vagy Belgium, viszont később, mint a dánok, az észtek, a németek, a szlovákok, a svédek, vagy a finnek.

Bizakodásra ad okot az új GDP-adat?

Magyarország bruttó hazai terméke 2021 II. negyedévében a nyers adatok szerint 17,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,7%-kal emelkedett - közölte tegnap a KSH. A növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá.

Ez azt jelenti, hogy a 2021. II. negyedévi GDP adat már most 0,1 százalékkal meghaladta a 2019. IV. negyedévit, vagyis a válság előtti szintet.

A 0,1 százalékos növekedés alapján tehát - ha a fenti logikát követjük - akár mondhatnánk is, hogy Magyarország kilábalt a válságból, 2020. azonos időszakához viszonyítva is kilőtt a növekedés üteme. Viszont a KSH azt is közölte, hogy 2019 azonos időszakához viszonyítva korántsem ilyen rózsás a helyzet: az így számított 2,2 százalékos GDP-növekedés sem lenne rossz, de közel sem olyan gyors, mint a korábbi években. Ha a növekedés ütemét vesszük alapul, akkor a válság még nem ért véget.

A rekordütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően nagyot csökkent a GDP-arányos államadósság a második negyedévben: június végén az államháztartás uniós módszertan szerint névértéken számolt konszolidált bruttó adóssága 39 406 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 77,6 százaléka volt, 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, március végén - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden közzétett pénzügyi számlák előzetes adataiból. (Az első negyedév végén 81,0 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, ami a legmagasabb volt 2014. júniusa óta.)