Ez a kőkemény rögvalóság: így termelődik újra a szegénység Magyarországon

Európai statisztikák egyértelműen mutatják, hogy összefüggés van a szülők háztartásának anyagi helyzete és a mai felnőttek szegénységi kockázata között – adta hírül az Eurostat friss jelentése. Egészen pontosan, 2019-ben azoknak a fiataloknak, akik 14 éves koruk körül „rossz” anyagi helyzetű háztartásban éltek, a 23 százalékuk most ki van téve az elszegényedés rémének. Ez az arány átlagosan 9 százalékkal magasabb annál, mint akik gyermekkori háztartásukban „jó” anyagi helyzetűnek számítottak.

Az adatokból kiolvasható, hogy a gyermekkori háztartásban rossz anyagi helyzetű jelenlegi felnőttek szegénységi rátája a csehországi 10,2% és a bulgáriai 40,1% között mozgott az unióban. Miközben a gyermekként jó anyagi helyzetű háztartásban élő fiatal felnőttek közül a csehországi 5,9-től a spanyol 16,6 százalékig terjedt azok aránya, akiket fenyeget az elszegényedés.

Az Eurostat friss jelentéséből az is kiderült, szinte az összes EU-tagállamban magasabb volt a szegénységi kockázatnak kitett emberek aránya a korábban rossz anyagi helyzettel rendelkezők körében. A legnagyobb különbséget Bulgáriában (27,6 százalékpontos különbség a rossz és jó gyermekkori pénzügyi helyzetből jövők között), Romániában (17,1 százalékpont) és Olaszországban (14,8 százalékpont) jegyezték fel. A skála másik végén Lettországban (0,6 százalékpont) és Ausztriában (0,7 százalékpont), valamint Észtországban (1,8 százalékpont) és Finnországban (2,0 százalékpont) volt a legkisebb különbség.

Mi a helyzet Magyarországon?

A számok azt mutatják, hogy Magyarországon a rossz anyagi helyzetben felnövő, mai felnőttek 16,2 százaléka veszélyeztetett a szegénységtől. Ehhez képest a jó anyagi körülmények között nevelkedett közül csupán 10,3 százalék. Ez a 9. legkevesebb az EU-ban, ami azt jelenti, hogy aki Magyarországon általában véve egy jó gazdasági állapotú háztartásban nő fel, akkor igen kevés még EU-s szinten is az esélye arra, hogy felnőttként veszélyeztesse a szegénység. Aki viszont rossz gazdasági körülmény között nőtt fel, az már EU-s szinten is a középmezőnybe tartozik, és jóval többeknek van félnivalója.

Mindent egybevetve Magyarország még így is sokkal jobban áll ezen a téren, mint Bulgária vagy Románia, ahol különösen nagymértékben meghatározó az, hogy az ember mennyire gazdag háztarásba születik. De ugyanígy, olyan országokban is nagyok a különbségek, mint Olaszország vagy Luxembourg. Utóbbi viszont a világ egyik leggazdagabb állama, az Eurostat adatai tehát arról nem szólnak ebben a statisztikában, hogy az egyes országokban tapasztalható „elszegényedés” pontosan milyen életkörülmények lenne elég máshol. Ezek mind az adott országon belül tapasztalhatókhoz mérhetők csak, más államokhoz ilyen értelemben ne.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje

Egy olyan felemás év vége felé, mint az idei, mi is kíváncsiak vagyunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. Még idén, 2021 legutolsó napjaiban publikáljuk az eredményt, melyből kiderül majd, mennyire boldog nép a magyar, melyek a legboldogabb területei az országnak, és mi frusztrálja leginkább az embereket. Ha válaszolsz a 15 rövid kérdésünkre, sokat segíthetsz nekünk abban, hogy kiderüljön: boldog-e a magyar?