Ezek az ágazatok húzzák most a magyar ipart: így lábal ki lassacskán az ország a koronavírus ütéséből

A KSH legfrissebb statisztikája szerint 2021 novemberében az ipari termelés volumene 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. Az első becslésben közölt novemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,9%-kal emelkedett. 

Az ipari export volumene 0,4%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30%-át képviselő járműgyártás kivitele 17,3, a 16%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,8%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése 6,9, a feldolgozóiparé 11,3%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő súlyt (94%) képviselő feldolgozóipar termelése 1,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 10,1, a csekély súlyú bányászaté 37%-kal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23%-át képviselő járműgyártás 15,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 11,5, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 21%-kal csökkent.

A chiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, a termelés volumene 2,1%-kal csökkent. Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 24%-kal visszaesett. A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 4,6%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A feldolgozóiparból 11%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült a legnagyobb mértékben, 17,4%-kal, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (24%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindössze egy alágazatban csökkent a kibocsátás: az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás 51%-kal visszaesett.

 A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 16,2%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 15,7%-kal nőtt, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásában folytatódott a növekedés, a termelés 12,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, elsősorban a belföldi értékesítés bővülése miatt, ugyanakkor az export jelentősen visszaesett. A gyógyszergyártás – hasonlóan az előző hónaphoz – 10,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek.