Ez történne Európában, ha Oroszország elzárná a gázcsapot: egy csapásra visszatérne a 70-es évek sokkja

Mivel Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Európának szinte létfontosságú földgáz- és kőolajellátást, az európai kormányok az 1973-as energiaválságot idéző adagolási terveket lesznek kénytelenek alkalmazni. Eljöhet Európában az autómentes vasárnapok, a kikapcsolt lámpák és a központilag előírt lefekvési idő kora, mert a tévéadások is korán véget érnek? Mert erre utoljára az arab olajembargó idején volt példa. Valószínűleg nem, mert a közelmúlt tapasztalatai alapján a vállalatok viszonylag gyorsan tudnak alkalmazkodni az ellátási hiányhoz. Az energiaellátás visszaesése egyes becslések szerint az európai gazdasági teljesítményt csak 1 százalékkal vetné vissza.

A kormányok azt is megtanulták, hogy az olyan megszorító intézkedések, mint az üzemanyag-adagolás bevezetése a kutaknál, kevés eredményt hoznak, ha a lakosság nem támogatja azokat. Ezért valószínűleg inkább valami "barátságosabb" megoldáshoz folyamodhatnak, mint például az emberek rábeszélése arra, hogy vegyék lejjebb a termosztátot, vagy kíméletesebben bánjanak a gázpedállal.

Mégis, annak eldöntése, hogy mely iparágak energiaellátását kell csökkenteni, kényes politikai döntés lesz, ami általában háborús helyzetekre jellemző kíméletlen intézkedések meghozatalára is rákényszerítheti a kormányokat.

Míg Európa az orosz nyersolajimportot más forrásokból úgy-ahogy képes lehet kiváltani, a földgázzal viszont belátható időn belül ugyanezt nem lesz képes megtenni. Vagyis a földgáz adagolására szinte biztosan sor fog kerülni, ha Oroszország elzárja a gázcsapot az ellene bevezetett széles körű gazdasági szankciók megtorlásaként.

Egyes közgazdászok szerint a gazdasági növekedést ez csak csekély mértékben vetné vissza. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint az európai vállalatok gázellátásának 10 százalékos csökkenése az euróövezet bruttó hozzáadott értékét mintegy 0,7 százalékkal vetné vissza. A sokkal inkább szolgáltatás-orientált európai gazdaságok sokkal kevésbé sínylenék meg az energiaellátás csökkenését, mint az erősen termelésorientált kínai gazdaságot a tavalyi energiaellátási gondok.

A korábbi energiaadagolási epizódok nem voltak olyan károsak, mint amilyenekre számítani lehetett, és a vállalatok szükség esetén hatékonyságnövelő intézkedésekkel rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez

- írta a Capital Economics. Az ECONtribute közgazdászhálózat által készített tanulmány szerint még az orosz energiától leginkább függő nyugat-európai ország, Németország esetében is 1,4 százalékkal csökkenne a GDP, ha az olaj-, gáz- és szénfogyasztást 8 százalékkal csökkentenék.

Természetesen vannak pesszimistább forgatókönyvek is. A Nomisma Energia becslése szerint az olasz gazdaság, amely szintén Oroszországtól függ energiaellátásában, 5,6 százalékos visszaesést szenvedne el, ha az oroszországi gázszállítások nagyjából a felére csökkennének, feltételezve némi hatékonyságnövekedést, de alternatív forrásokra történő átállást nem.

"Működhet-e egyáltalán az energiafogyasztás adagolása? Ez attól függ, hogy a lakosság hajlandó-e támogatni" - mondta Alan Pisarski elemző, aki segített kialakítani az 1973-as olajembargóra vonatkozó amerikai stratégiát. Szerinte Európának arra kellene összpontosítania, hogy meggyőzze az embereket arról, kapcsolják le a fűtést - ez a kampány néhány országban már folyamatban van.

A történelem azt mutatja, hogy még annak a listának a felállítása is politikai nehézségekbe ütközhet, hogy mely iparágaknak kellene a leghosszabb ideig üzemanyagot kapniuk, ahogyan azt a német kormány teszi. Németországban a BASF vegyipari konszern máris a "működés teljes leállítására" figyelmeztetett, ha a földgázellátás a jelenlegi szükségletek kevesebb, mint felére csökken. Valószínűleg tehát azok az iparágak kapnak elsőbbséget, amelyeknek a termelési folyamat részeként hőre van szükségük, például a vegyipari, fém-, üveg- és papírgyártók.

"Az azonnali embargó által megkövetelt adagolás alapvetően háborús gazdaság elosztási mechanizmusához lenne hasonló" - mondta Kirsten Westphal, a kormánynak tanácsot adó Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa a Clean Energy Wire-nak adott interjúban.