Érik a globális víz-krízis: Magyarország sem maradhat ki, elzárhatják a csapokat?!

A víz miatt kitörő fegyveres konfliktusok száma egyre nő a világban. Ugyan jelenleg Ázsiában van a legtöbb harc a vízellátás miatt, az utóbbi években már Európában is volt példa ilyen atrocitásokra. A klímaváltozás miatt pedig még értékesebb lesz a tiszta ivóvíz a jövőben, így az ezért folytatott konfliktusok gyakorisága is nőni fog. A Pacific Institute kutatásának adataiból válogattunk azzal kapcsolatban, hol és milyen típusú vízkonfliktusok voltak a világon az utóbbi években.

A kutatásban három fő vízkonfliktus-csoportot különítettek el:

• kiváltó ok: a víz ellenőrzése miatti konfliktusok, a vízterületekhez való gazdasági vagy fizikai hozzáférés, de a vízhiány is erőszakos konfliktust idézhet elő
• fegyver: a vízforrásokat vagy -rendszereket fegyverként használják egy konfliktus során
• veszteség: vízforrásokhoz vagy -rendszerekhez való hozzáférés elvesztése amiatt, hogy szándékosan vagy véletlenül harci cselekmények célpontjává válnak

Tavaly legalább 41 ember halt meg, és több mint 200-an sérültek meg egy erőszakossá fajult konfliktusban Tádzsikisztán és Kirgizisztán határán. De nem csak itt volt komoly probléma a víz miatt, hanem Ázsia más régióiban is. A kontinens legnagyobb folyói Kína ellenőrzése alatt állnak, emiatt pedig egyre nő az elégedetlenség Indiában és Bangladesben. A szakértők szerint a vízért folytatott harc még intenzívebbé válhat ebben a régióban a következő évek során.

A világ második legnagyobb víz miatti nemzetközi vitája Afrikában zajlik. Etiópia egy óriási, ötmilliárd dollárba kerülő gátat tervez építeni a Nílus saját területére eső részén. Ez viszont negatív visszhangot váltott ki az utóbbi időben, különösen Egyiptomban, ahol évszázadok óta a folyótól függ az ország megélhetése.

Konfliktusok Európában

Ugyan Európában hozzá vagyunk szokva a jól kiépített vízrendszerekhez és a megfelelő ivóvíz-ellátáshoz, azonban az utóbbi években már itt is voltak fegyveres konfliktusok a víz miatt. Ezek legtöbbje Kelet-Európában történt, a vízért folyó harcok oka pedig az orosz-ukrán háború volt. Az orosz támadás egyik fontos célpontja volt a Krím-félsziget vízellátását biztosító Herszon-gát, amit az ukránok még 2014-ben építettek. Ezzel az ukrán erők ellenőrzésük alatt tudták tartani az oroszok által annektált terület vízellátását. A Herszon-gát még február végén felrobbantották az orosz csapatok. Az ukrán vízhálózat, különösen az ország keleti területein 2014 óta folyamatosan célpontja támadásoknak, melyek 2020 óta váltak igazán gyakorivá. Az utóbbi két év alatt 5 komolyabb vízkonfliktus volt a Donbaszban, többek között bombázások is.

Nem csak Ukrajnában voltak vízkonfliktusok Európában. 2014-ben Bulgáriában a vízkrízis miatt tüntettek Pernikben. A tüntetések erőszakossá fajultak, és 32-en sérültek meg. Tavaly Franciaországban károsodott egy helyi vízhálózat egy tüntetés során, mikor Cramchaban községben új víztározók építése ellen tiltakoztak a helyiek. Franciaországban egyébként a 2000-es évek elején előfordult az is, hogy fegyverként használják a vízellátást: 2000-ben az ETA terrorszervezet robbantotta fel egy vízellátással foglalkozó cég épületét Ustaritzban, amivel azt követelték, hogy franciák engedjék el a terrorszervezet náluk fogva tartott tagjait, 2002-ben pedig Korzika szigetén robbantottak fel nacionalista terroristák a vízhálózat egy épületét.

Vízkonfliktusok itthon

A vízrendszerhez kapcsolódó konfliktusok itthon sem ismeretlenek: a bős-nagymarosi vízerőmű (hivatalos nevén: Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer) magyarországi részének megépítése óriási negatív visszhangott váltott ki itton a 80-as évek végén, ugyanis nagyban befolyásolta volna a Duna-kanyar kinézetét. A környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására amagyar kormány 1989-ben leállította az építkezést, 1992-ben pedig felbontotta a vízerőműről szóló szerződést a csehszlovák partnerrel is.

Ahogy ebből kiderül, nem csak a vízhiány vagy a vízhez való hozzáférés okozhat fegyveres konfliktusokat, hanem a vízellátás infrastruktúrája terrorcselekmények vagy háborús támoadások célpontja is. Mivel a világ édesvíz-forrásai egyre csökkenek a klímaváltozás miatt, így egyre több ilyen konfliktusra kell számítanunk a jövőben, nagy valószínűséggel Európában is.