Váratlan amerikai katonai erősítés érkezett a szomszédos országba: ezen a bázison múlhat Magyarország biztonsága?

A román parlament által jóváhagyott, egyelőre kilencven napra szóló misszió keretében 400-500 amerikai katonát vezényelnek a térségbe. A csapatokat a Fekete-tenger partján fekvő Mihail Kogălniceanu bázisra, valamint a Kolozsvár melletti aranyosgyéresi támaszpontra telepítik. A román politikai és katonai vezetés sietett megnyugtatni a lakosságot és kiemelték, hogy nem iráni célpontokat támadó vadászgépek vagy bombázók érkeznek az országba, hanem csupán védelmi és logisztikai eszközök. Ezek között légi utántöltő gépek, radarok, megfigyelő drónok, valamint a deveselui rakétapajzshoz kapcsolódó kommunikációs rendszerek szerepelnek. A kormányzat egybehangzóan állítja, hogy az amerikai erősítés a stratégiai partnerség keretében történik, és kizárólag az ország védelmét szolgálja.

Ennek ellenére a döntés heves ellenállásba ütközött. Bár a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) támogatta a javaslatot, a parlamenti szavazást a szélsőjobboldali, szuverenista pártok sípolással és bekiabálásokkal zavarták meg. A botrány miatt a vitát végül be is kellett rekeszteni. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője korábban büszkén viselt MAGA-sapkát, Trump támogatását jelezve, a vitában most mégis kijelentette: tisztelik az "America First" elvét, de nekik Románia az első, ezért a békét választják. Pártja egyúttal azzal vádolta a bukaresti kormányt, hogy egy olyan konfliktusba sodorja az országot, ami nem az ő háborújuk.

Az amerikai kérés ráadásul Donald Trump stratégiai döntéseiről is sokat elárul. A Pentagon alig néhány hónapja, tavaly októberben vont ki mintegy nyolcszáz katonát Romániából. A csapatok jelentős részét épp a kogălniceanui bázisról vitték el, hogy az erőket a Távol-Keletre összpontosítsák. Ezt a lépést a szenátus és a képviselőház republikánus vezetői is élesen bírálták. Nyílt levélben figyelmeztettek arra, hogy a csapatkivonás gyengíti a NATO keleti szárnyát, emellett aláássa az Egyesült Államok európai elkötelezettségét. A figyelmeztetés akkor süket fülekre talált, most azonban a közel-keleti helyzet miatt Washington kénytelen volt visszafordítani a folyamatot.

Románia geopolitikai szerepe eleve kulcsfontosságú az iráni fenyegetés szempontjából. A NATO még 2010-ben döntött a deveselui rakétavédelmi pajzs létrehozásáról, kifejezetten az iráni nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása céljából. A 2016 óta működő, többször modernizált bázis Európa védelmének egyik alappillére. A helyszínválasztás tudatos volt: Deveselu mintegy 2500 kilométerre fekszik Irántól, miközben az iráni rakétaarzenál csúcskategóriás fegyvereinek hatótávolsága eléri a 2000-3000 kilométert. Az izraeli hadsereg által korábban közzétett adatok szerint Románia bőven az iráni rakéták hatósugarán belül helyezkedik el. A deveselui pajzs nélkül pedig a térség, beleértve Magyarországot is, sokkal sebezhetőbb lenne.

Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el

Nemcsak a vásárlók számára fontosak a hűségakciók, a boltok is egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg vevőiket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag ezekkel aktiválhatóak, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmond, Te mit gondolsz a hűségkártya programokról: