Nagyon durva adatok jöttek: válságban a magyar kiskereskedelem, meddig tartható még ez?

2023. áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 12,6%-kal visszaesett - ez derült ki ma a KSH legfrissebb jelentéséből. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6%-kal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1%-kal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7%-kal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20%-kal kisebb lett. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4%-kal csökkent.

A benzinvásárlás volt a megmentő

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője gyorselemzésében azt írta: átmeneti jelenség volt a kiskereskedelem márciusi bővülése, most pedig visszaáll a folyamatos csökkenés.

Havi alapon a kiskereskedelmi forgalom volumene ismét zsugorodott, méghozzá 0,9 százalékkal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva). A tavalyi évi alacsony bázis következtében még így is valamennyit javult az éves bázisú mutató, ám továbbra is kétszámjegyű a visszaesés: 12,6 százalékkal csökkent a boltok értékesítési mennyisége egy év alatt. Ez egyébként alulmúlja a piaci konszenzust és az ING pesszimistább előrejelzését is

- fogalmazott Virovácz Péter. Hozzátette azt is, hogy ha a benzinvásárlás forgalma nem lenne, akkor ennél is rémisztőbb adatokat kaptunk volna,

A részleteket nézve az is kiderül, hogy az üzemanyagforgalom segítette leginkább a teljes ágazat teljesítményét. Havi alapon ugyanis 0,9 százalékkal nőtt az üzemanyagértékesítés. Az üzemanyagforgalomnak jót tett az árak további csökkenése, de a rögzített árú időszak alatti mennyiséghez képest (vagyis az egy évvel ezelőtti szintekhez viszonyítva) még mindig markáns, 23 százalékos az elmaradás. Az üzemanyagforgalom kiszűrésével ugyanakkor a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény immáron hetedik hónapja csökken

 - írta az ING vezető elemzője.

Minden szép lesz?

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a mélyponton túl van már a szektor, és a turizmus fellendülése is várható, ami egy kicist javíthat majd az adatokon.

A következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt már mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor. A továbbra is kiugróan magas infláció, egyes háztartások esetén a tavaly meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, a magas kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom még visszaesést mutathat, de várhatóan csökkenő mértékben. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is

 -írta elemzésében Suppan Gergely.

Megvolt a mélypont

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is márciusban volt a mélypont, innen egy ideig csak felfelé vezet az út.

A jelentős csökkenésben természetesen nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, s ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés. A fő magyarázó tényező változatlan: a magas infláció „beleharap” a háztartások rendelkezésre álló jövedelmébe, s a jelentősnek számító bérkiáramlás egy részét is „elviszi” a 20 százalék feletti éves drágulás; a reálbérindexek így még mindig negatívak

- írta gyorsreagálásában Nyeste Orsolya.