Meghozta legújabb döntését az alapkamatról a jegybank

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.

Délután három órakor jelenik meg a jegybank szokásos közleménye az indoklással. Vélhetően csak ebben szerepel majd konkrétan az irányadó kamat újabb 100 bázispontos csökkentése, azonban a kamatfolyosó fenti módosítása után ez szinte biztosra vehető. Emellett a közleményben számolhatnak be a monetáris politikai eszköztár esetleges egyszerűsítéséről. Itt a fő kérdés az lesz, hogy mi lesz az eddigi irányadó eszközzel, az egynapos jegybanki betéttel, hogyan teszik újra irányadóvá az alapkamatot - írja a Portfolio.

Az MNB tavaly október közepén a forint fékezhetetlen esését látva emelte meg 500 bázisponttal 18 százalékra az irányadó kamatot azt követően, hogy egy évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében lezárta az alapkamat emelését. Ezt a 18 százalékos irányadó kamatot májusban kezdte el vágni a jegybank, így érhet most össze a lét kamatszint. Vagyis a 13 százalékos irányadó kamatszinttel most ugyanoda érhetünk vissza, ahol egy éve voltunk, csak közben a gazdaság elszenvedte az extrém magas kamatkörnyezet következményeit.

Az MNB a közleménnyel egyidőben teszi közzé friss GDP- és inflációs prognózisát, melyet szintén ma tárgyalt a Monetáris Tanács az inflációs jelentés keretében. És ha ez még nem lenne elég izgalom, szintén három órától háttérbeszélgetést tart a mai döntés(ek) hátteréről Virág Barnabás, az MNB alelnöke.