Eddig kitartottak, de már sokáig nem húzzák: jöhet a tömeges leépítési hullám Magyarországon?

A 15-64 évesek korcsoportban összesen 189 ezer munkanélküli volt a második negyedévben, ami a tavalyi év hasonló időszakához körülbelül 36 ezerrel több munkanélkülit jelent. Ez ugyan nem kevés, de a 2008 utáni időszakhoz képest a bővülés mértéke elenyésző, akkor ugyanis 2008 és 2009 harmadik negyedéve között kb. 110 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma (jóval magasabb, 320 ezres bázisról) - írja a G7. Ráadásul most a kilátások sem rosszak egyes felmérések szerint: az energiaválság árnyékában több cég tervezett leépítést, mint bővítést, ennek a felmérésnek a legfrissebb adatai szerint most már ennek az ellenkezője igaz. Mivel mind a 41 országban pozitív kilátásokat mértek, miközben a gazdasági kilátások máshol sem fényesek, a munkaerőpiaci és tágabb gazdasági trendek elcsúszása nemzetközi trendnek számít.

A 2008 utáni és a mostani európai helyzetet összevetve: akkoriban a munkahelyek bővülése nélkül zajlott a gazdasági kilábalás (jobless recovery), most úgy néz ki, hogy szinte teljes foglalkoztatottság mellett van recesszió. Az elmúlt évtizedekben ahhoz voltunk szokva, hogy a gazdasági visszaesésekre a vállalatok elbocsátásokkal reagálnak, ami a munkanélküliség jelentősebb növekedését eredményezi. Ez az alapvető gazdasági összefüggés látszik tehát megdőlni az elmúlt időszakban - írja a lap. De miért lehet ez?

Egyrészt demográfiai okai lehetnek: pusztán a munkaképes népesség fogyása olyan krónikus munkaerőhiányt okoz, amitől nagyon messze volt a magyar gazdaság a 2008 körüli időszakban. Másrészt a mostani gazdasági visszaesés sajátossága, hogy egyes mutatók alapján a cégek helyzete jobb, mint a 2008-as válság után. Mindez pedig arra is hatással van, hogy a cégek mennyire érzik szükségesnek, hogy akár elbocsátásokkal javítsák a pénzügyi helyzetüket - írják.

Nem utolsó sorban pedig az új gazdasági helyzet egy újszerű vállalati stratégiát is lehetővé tesz, amit munkaerő-felhalmozásnak (labour hoarding) hívnak. Ez azt jelenti, hogy egy cég egy adott időszakban az aktuális gazdasági teljesítményhez szükségesnél több munkaerőt tart állományban, mert úgy ítéli meg, hogy az elbocsátások és az újratoborzás költsége meghaladná a bérköltségek átmeneti csökkenéséből származó hasznot. A munkaerő-felhalmozás azonban csak ideiglenesen akadályozhatja a munkaerőpiaci adatok komolyabb romlását - írja a lap. Úgy összegeznek: látszólag paradox helyzet jellemző most a munkaerőpiacon, az említett tényezők együttállása miatt ugyanakkor egyelőre mégiscsak ez számít most normálisnak itthon és külföldön is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Besokalltak a magyar főnökök: érik a tömeges felmondás, ezt nem tűrik tovább

Ma már bruttó 2 és 4 millió forint között alakul a vezérigazgatók havi fizetése, attól függően, hogy mekkora céget vezetnek.