Virág Barnabás bemondta, mikor vezetik be a magyar eurót: hosszú még az út

2022 októberében Magyarország egy pénzügyi válság előszobájába került, tavaly viszont a gazdaság önerőből tudott stabilizálódni - jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Indexnek adott interjúban.

A magas költségvetési hiány kapcsán elmondta, mindig intő jel, ha a nemzetközi összevetésben magasabb költségvetési hiány, abszolút és relatív értelemben is rosszabb növekedési kimenettel párosul. Azt jelzi, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége romlott, miközben kiadási oldalon forrásainkat alacsony hatékonysággal juttatjuk el a gazdaságba.

A magas infláció gazdaságpszichológiai következményeivel szerinte még mindig nem foglalkozunk eleget. A fogyasztói bizalom megbillent és vélhetően most, a reálbéremelkedés kezdeti szakaszában aki tehet, a megtakarításait építi vissza - közölte.

A dezinflációval kapcsolatban az MNB alelnöke kifejtette, hogy az év eleji átárazások mértéke visszatért azokhoz a mintázatokhoz, amit a világjárvány előtti időszakban megfigyelhettünk. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelését pedig a piaci szereplők az árrésük csökkentésével kompenzálták.

Az interjúban előkerült az euró bevezetésének kérdése is, mellyel kapcsolatban Virág Barnabás kijelentette, az MNB célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózása.

Az addig vezető úton olyan ponton kell az euró bevezetéséről döntést hozni, ahol biztosítható, hogy a magyar gazdaság az euró átvételével is képes folytatni gazdasági fejlődését. Erre az elmúlt két évtizedben láttunk jó és rossz példákat is. Az euróérettség megítéléséhez a hagyományos nominális kritériumok nem elegendőek, a reálgazdasági érettség is szükséges. Ez utóbbira jelölte meg Matolcsy elnök úr a 90 százalékos gazdasági fejlettségi szintet. Ezen szint eléréséig bőven van feladat, amit a magyar gazdaságpolitikának az eurócsatlakozás kérdésétől függetlenül is teljesítenie kell 

- közölte.