Komoly bejelentéseket tett Nagy Márton: erre számíthatnak a magyarok 2024-ben

Nagy Márton kifejtette: a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak.

A gazdaságot nem felülről szemlélik és nem mutatószámrendszert használnak, a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel - fogalmazott ezzel kapcsolatban.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra. A kormány változatlan célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát. Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen, a beruházási ráta pedig 30 százalékra a GDP arányában, ezen belül a vállalati beruházási ráta 20 százalékra - fejtette ki.

A miniszter célként említette a gazdaság újraiparosítását, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot, a feldolgozóipari részarány pedig a 30 százalékot. Hozzátette: Magyarországnak 2030-ra a világ 20 legversenyképesebb országa közé kell kerülnie. Kitért arra, hogy a beruházások mennyisége mellett a termelékenység minőségi javulása szintén elengedhetetlen a konvergencia és a versenyképesség növeléséhez, a minőség mellett ugyanakkor a mérethatékonyság is hangsúlyos. Megfelelő mérethatékonyság mellett a vállalatok ki tudják gazdálkodni a bért, valamint a növekedéshez szükséges további feltételeket - mutatott rá.

Nagy Márton a legfontosabb irányelvek között említette egyebek mellett a magas színvonalú munkaerő biztosítását, a mobilitásösztönzést és a képzési támogatásokat, a reálbérek folyamatos és egyenletes emelését, a jövedelemkülönbségek csökkenetését, a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzését, valamint a támogatott hitel- és tőkeprogramokat.

A miniszter ismertette: a versenyképességi stratégia kiemelt célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása, illetve a magyar tulajdonú ipari vállalatok erősítése, "magyar bajnokok" kinevelése. A makroszemlélet helyett mikro- és mezoszintű megközelítésre van szükség - fogalmazott. Kiemelte, hogy a versenyképesség erősítése érdekében két különösen fontos terület kerül előtérbe, az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a versenyképességi stratégia hat kiemelt ágazatra koncentrál.

A járműipar kapcsán ismertette, hogy az iparág átalakulásával új ágazatok születnek, ezekben Magyarország piacvezetővé szeretne válni. Ennek érdekében a többi között erősítik a hazai beszállítók versenyképességét és fejlesztik az elektromobilitási ökoszisztémát. Az élelmiszeriparban a geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtenek a hazai vállalatok védelmével, illetve a hazai gyártású élelmiszerekkel, erősítik a technológiát és a digitalizációt, valamint ösztönzik az exportot - jelezte.

Az egészségiparról szólva az államtitkár kiemelte, hogy az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből Magyarország 2030-ra önellátóvá válik, valamint 15-ről 30 százalékra emelik a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben.

A vegyi-, acél- és műanyagiparról egyebek mellett elmondta, hogy jelentős lehetőség van az új technológiai trendek adaptálásában, a legfőbb kihívást ugyanakkor az ágazat zöld átállása jelenti. A versenyképességi stratégia kiemelt ágazata még az információs és kommunkációs technológia, valamint a kreatívipar - ismertette Fábián Gergely.