Végre jó híreket kaptak a magyarok: ez bizony a pénztárcájuk tartalmán is látszani fog

A bank elemzői 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak a 2024-es évre, módosítva a korábbi 3,5 százalékos előrejelzésüket, míg a 2025-ös évre várt növekedés mértékét 3,7 százalékban határozták meg. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a külső kereslet bővülése lassabb ütemben indult el, valamint a lakossági fogyasztás sem érte el a várt mértéket. Ennek ellenére a hosszú távú kilátások változatlanok, csupán eltolódtak körülbelül hat hónappal, így a hazai gazdaság pályája továbbra is pozitív.

Az év második felében előreláthatóan megindulhat a fellendülés, amelynek hajtóereje elsősorban a fogyasztás lesz a felhasználási oldalon, míg termelési oldalon az ipar, a kereskedelem és a vendéglátószektor játszanak majd meghatározó szerepet. Az elemzők előző negyedéves előrejelzéséhez képest jelentős változás, hogy az ipar fellendülése várhatóan kisebb mértékű lehet. Ennek oka elsősorban Magyarország exportpiacainak gyengélkedése, melynek következtében a nettó export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is visszafogottabb lehet. Eközben a kormányzati beruházások mértéke is csökkenhet, amely így alacsonyabb szinten tartja a beruházásokat.

A jegybanki célsávba csökkent az infláció

Az elemzők továbbra is fenntartják a 2024-es évre megfogalmazott inflációs várakozásukat, amelynek mértéke 4,1 százalék, míg a következő évi 3,1 százalékos helyett, 3,4 százalékos átlagos inflációt várnak. A hitelintézet elemzői szerint az idei év első hónapjaiban még folytatódott, de érdemben lassult a dezinfláció, azonban a következő hónapokban már magasabb értékekkel kell számolni. „Míg az élelmiszerek árszínvonala esetében látható folyamatok a dezinflációt támogatják, ezzel szemben a jelenlegi forintárfolyam felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz, feltéve, hogy nem következik be pozitív korrekció. Emellett a szolgáltatási szegmensben a visszatekintő árazási gyakorlat miatt továbbra is magas árindexet látunk, ami csak lassan csökkenhet. Az eddigieken túl, az infláció szintjére vonatkozóan további kockázatot jelenthet a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatása is” – emelte ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője.

Továbbra is a teljes foglalkoztatottság közelében a munkaerőpiac

„A munkaerőpiac feszessége a közelmúltban kissé enyhült, ugyanakkor a gazdaság a következő időszakban is a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat” – véli Árokszállási Zoltán. A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta nem látott magas szinteket ért el, azonban a bank elemzői nem számolnak azzal, hogy a gazdaság várható élénkülése mellett, tartósan 4,5 százalék feletti szinten maradna. A 2024-re vonatkozó munkanélküliségi előrejelzés szintjét 0,3 százalékponttal emelték az elemzők, így ez 4,2 százalékra emelkedett, míg a 2025-ös előrejelzést 0,2 százalékponttal magasabbra, 3,7 százalékra módosították. A reálbérek 2023 szeptembere óta ismét tapasztalható növekedést mutatnak, amely azonban egyelőre csak kis mértékben tükröződik a fogyasztásban, a következő hónapokban ugyanakkor fokozatosan javulhat a kereslet.

Egy ideig még folytatódhat a kamatcsökkentés

Az MNB az év eddigi hónapjaiban folytatta a kamatcsökkentéseket, melynek eredményeként az alapkamat a 2023 év végi 10,75 százalékról április végéig 7,75 százalékra csökkent. „A februárban végrehajtott 100 bázispontos egyszeri kamatvágásnak a dezinfláció mellett teret engedett a kockázati megítélés kedvezőbb alakulása, de ezt követően a kamatcsökkentési ciklus márciusban visszatért a korábbi 75 bázispontos ütemhez, áprilisban pedig 50 bázispontosra lassult, részben a romló kockázati megítélés következtében” – mondta Balog-Béki Márta, a bank szenior tőkepiaci elemzője.

Az elemző továbbá kiemelte: „A jelenlegi lassabb ütemű kamatcsökkentés egy ideig még folytatódhat, de az év második felében már csak minimális enyhítés várható az MNB részéről.” Júniusra a jelenlegi ütem mellett elérhető az MNB által korábban kommunikált 6,5-7 százalékos kamatsáv, ezt követően azonban már csak kisebb lépések várhatóak, melyekkel év végéig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat.A következő hónapokban az infláció éves mértéke ismét fokozatosan emelkedhet, emellett az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint árfolyamának gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is óvatos és körültekintő monetáris politikát indokolnak.

A korábban vártnál gyengébb forintra számíthatunk

A bank elemzői módosították a forint árfolyamra vonatkozó korábbi prognózisukat, mivel annak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során, azonban a gyenge külső konjunktúra hatására vélhetően alacsonyabb mértékű lesz az export bővülése, mint a fogyasztás fellendülése okozta importnövekedés. Emellett kockázatok merültek fel az uniós források feloldásával kapcsolatban is, melyre a piacok forint eladással reagáltak. Az elemzők úgy vélik, hogy az év végére a forint az előzőleg várt 372,5 helyett, csupán 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben.

A bejelentett intézkedések mellett elérhető lehet az idei költségvetési hiánycél

A kormány a közelmúltban megemelte hiánycélját, amely a GDP arányában a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra nőtt. A hiánycél tartása érdekében, a közelmúltban beruházások elhalasztásáról született döntés, összesen 675 milliárd forint értékben, amely meghaladja az idei évre várható GDP 0,8 százalékát. Az elemzők a jelenlegi 2024-es gazdasági növekedési előrejelzés mellett – amennyiben a jelzett halasztás teljes mértékben megvalósul és az elhalasztott beruházások csak a következő évi költségvetést terhelik eredményesség szempontjából –, elérhetőnek tartják a kormány új költségvetési hiánycélját 2024-re.