Itt a friss elemzés: súlyos ítéletet mondtak az 1000 eurós minimálbér ígéretéről

A miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban „csak” 970 ezer) forintos bruttó átlagbért „tervez”, valamint ezer eurós minimálbért. A miniszter korábbi terve, miszerint 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50%-át, a konferencián bemutatott adatok alapján nem fog megvalósulni: 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér az átlagkereset (874 ezer Ft) 43%-át fogja kitenni, ahogy 2028-ban is.

Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 Ft/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben - írja a GKI.

Kumulált minimálbér és reálkereset változás (2010=100)

Forrás: KSH

Annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5%-os átlagbér emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül. Ez a kormány 3%-os inflációs várakozásaival számítva 7%-os reálkereset növekedést jelent. Azonban a miniszter saját szavai szerint is csak 5%-os reálbér növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10%-os helyett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kimondta Nagy Márton: A kormánynak be kell avatkoznia a budapesti lakáspiacra

Nagy Márton szerint idén 1,5% körül lehet a növekedés. A miniszter beszélt az infláció megállításáról, megfizethető lakhatásról és AirBNB moratóriumról is.

Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban - írja a GKI. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbér növekedési cél tartásához minden állami alkalmazott bérét is ilyen ütemben kellene növelni, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen kigazdálkodható célnak tűnik. Egy másik szcenárió szerint, amennyiben végrehajtja a kormány az állami alkalmazottak fizetésének emelését, a 2-3%-os GDP arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. S persze az árfolyam sem! - közölték az elemzők.

A tervek szerint a következő négy évben mindössze 5%-kal (évi 1,2%-kal értékelődik) le a forint az euróhoz viszonyítva, ez több szempontból is nehezen elképzelhető. Egyfelől csak az idei évben 5,5%-kal gyengült a hazai deviza. Másfelől, amennyiben nem gyengülne tovább a forint, az exportáló vállalatok az évi 8%-os euróban mért bérköltségnövekedést termelékenység növekedésből (vagy a profitjuk csökkentéséből) kellene kigazdálkodniuk. Könnyen belátható, hogy rövidtávon, az egyébként is termelékeny, exportáló nagyvállalatok nem fognak tudni elérni ekkora termelékenység növekedést, így várhatóan kivonulnak az országból (más régiós országba is könnyen áthelyezik termelésüket a vállalatok), oda, ahol kiszámíthatóbb a jogszabályi környezet, és kevesebb az egyedi, gyors jogszabályváltozás - áll a GKI közleményében.

Összefoglalva elmondható, hogy a miniszter tervei ellentmondásosak, ami megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek - írta a GKI.

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA