Nehezebb leválnia Magyarországnak az orosz gázról, mint hittük: mi lenne így az aksigyárakkal?

Közülük ki előbb, ki később ismerte fel a kialakult helyzet kockázatait. A balti országok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, ezt követően szinte teljesen leváltak az orosz gázról. Ekkor a Visegrádi országok közül egyedül Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit: a pozsonyi kormányzat egy év alatt 44%-kal csökkentette az orosz gázimportot. A lengyeleknek és a cseheknek kicsit több idő kellett, de a 2022-es ukrajnai háborút követően ők is szinte teljesen megszüntették az orosz közvetlen gázbehozatalt.

Az oroszországi gázimport változása (2013=100%)

Forrás: Eurostat (2024)

A függetlenedéshez más-más arányban, de hozzájárult az infrastruktúra fejlesztése, az LNG terminálok kiépítése és a megújuló energiaforrások térnyerése, valamint az energiaigényes iparágak visszaszorulása. Ugyanakkor nem elhanyagolható a re-export (azaz az orosz földgáz (LNG) más felségjelzés alatti megvásárlása) sem. A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években.

A magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartására mellett korábban az olcsóság volt, majd (amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél) a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő érv az volt, hogy orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be.

Azonban az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is a magyarnál magasabb GDP növekedést tudtak felmutatni 2022-24 között (miközben az energiaárak náluk is jelentősen emelkedtek). Ha a hosszú távú növekedési trendhez viszonyítjuk a háború kitörése óta eltelt időszakot, a különbség még inkább szembetűnő: a hazai gazdaság jelentősen nagyobb mértékben lassult, mint a többi V4-es ország. Az adatok tehát azt mutatják, orosz gázról való leválás nem jár szükségszerűen növekedési áldozatokkal.

GDP volumen változásának éves átlaga százalékban kifejezve 2013 és 2021, valamint 2022 és 2024 között

Forrás: 2013-2023-as adatok: Eurostat (2024), 2024-es becslés: GKI (2024)

A leváláshoz azonban többek közt elengedhetetlen az energiaintenzív (pl. akkumulátor-gyártás) iparágak visszaszorítása. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy becslések szerint csak a debreceni CATL áramfogyasztása másfélszer olyan magas, mint az egész megye lakossági fogyasztása. Emellett kulcsfontosságú az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, valamint tömeges energiahatékonyságot növelő pályázatok kiírása. Ez utóbbit az EU is támogatná a REPower program keretében, de ennek felhasználását a jogállamisági problémák

akadályozzák. Mivel az orosz gáz nem olcsóbb, mint az alternatív lehetőségek, s mások számára nem okozott jelentős gazdasági problémát a leválás, így gazdasági oldalról nem látszik az orosz gázimport előnye. Az orosz gázról való leváláshoz így elsősorban politikai akaratra lenne szükség.