Vészharangot kongatnak az elemzők: durva drágulás jöhet 2025-ben is?

Több mint 4 százalékos volt a drágulás decemberben az előző év azonos időszakához képest, az éves infláció pedig 3,7%-os volt 2024-ben - ezt ma közölte a KSH, majd lapunk is beszámolt róla. Többek között drágultak az élelmiszerek, a szolgáltatások, vagy éppen a szeszes italok és a dohányáruk is a tavalyi év utolsó hónapjában.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője gyorselemzésében úgy fogalmazott: leginkább az élelmiszerek drágulása húzta az inflációt decemberben.

A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt. Ugyanakkor az előző hónapokhoz képest már mérsékeltebb volt az áremelkedés. Komolyabb meglepetést jelent azonban, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal. Ami novemberben elmaradt, az azonban megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába. Ezzel pedig az év legerősebb egyhavi átárazását (0,6 százalék) mérte a KSH. Az előző évhez képest valamelyest enyhébb időjárást hozó december ugyanakkor nem hagyott nyomot a háztartási energia árában. Sőt, itt bőven a várakozások felett drágult az átlagos számlaérték. Nem meglepő módon, az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest. A szolgáltatások ugyanakkor az év végén megszokott átárazásnál valamivel enyhébb változást hoztak. Azonban jelentősen drágult ezen csoportban a közlekedési szolgáltatás és a lakbér

- elemezte az inflációs adatokat Virovácz Péter.

EZ IS ÉRDEKELHET

Infláció 2024: ekkora volt az éves drágulás Magyarországon, itt vannak a friss adatok

Az infláció 2024-ben Magyarországon 3,7 százalék volt, vagyis 2024-ben az előző évhez képest átlagosan 3,7%-kal nőttek a fogyasztói árak.

Az MBH elemzői úgy vélik, hogy januárban nagyjából a decemberi szinten lehet majd az áremelkedés, és keveset kell várni arra, hogy még visszább essen.

A decemberi adat emelkedéséhez a bázishatás is hozzájárult, hiszen tavaly decemberben kisebb mértékben csökkentek az árak havi összevetésben. Előretekintve, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedéki-adóemelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is. Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4% alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódást tapasztaltunk, ami az inflációt hűti, emiatt azzal számolunk, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció

- írták az MBH makrogazdasági elemzői.

Az Erste elemzői úgy vélik: bár vannak arra jelek, hogy lejjeb megy az infláció a következő hónapokban, olyan szektorok is vannak, ahová eddig nem, most begyűrűzhet az áremelkedés. Emellett kamatlazítás sem várható, és az éves infláció magasabb lehet 2025-ben.

A headline inflációs szám a következő hónapokban még a célsávon kívül ragadhat. Az infláció további alakulása szempontjából kedvező hír a szolgáltatás-infláció lassulása, ami növelheti a bizalmat a dezinflációs folyamatok fenntarthatóságában. Az árfolyam elmúlt időszakban tapasztalt gyengélkedése az üzemanyagok és az élelmiszerek után már az ipari termékeket is elérte decemberben és a begyűrűződés folytatódhat az idei év elején. Az élénkülő fogyasztás mindemellett ismét teret engedhet az árárazásoknak. Ezek eredményeként 4 százalék felett lehet majd az idei éves átlagos fogyasztói árindex bővülés. Az árdinamika előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására

- tudtuk meg az Erste elemzéséből.